Ferenc pápa fogadta a győri bencés szerzetest
A Bencés Konföderáció szerzeteseit fogadta április 19-én délben a Szentatya az Apostoli Palota Kelemen termében a konföderáció alapításának és a Sant’Anselmo prímás apátság alapköve elhelyezésének 125. évfordulója alkalmából.
A találkozón jelen volt Sárai-Szabó Kelemen OSB perjel, a Szent Mór Bencés Perjelség elöljárója és Czakó András OSB, a tihanyi bencés apátság Rómában tanuló tagja.
Sárai Szabó Kelemen atya és Ferenc pápa (fotó: Vatican)
Ferenc pápa beszédének néhány részlete: “Isten hozott titeket a Bencés Konföderáció alapításának 125. évfordulóján! Köszönöm a prímás apát megtisztelő szavait! Szeretném kifejezni elismerésemet és köszönetemet nektek, mert a bencések jelentős mértékben hozzájárultak az Egyház életéhez a világ minden részén az idestova ezerötszáz év folyamán. A Bencés Konföderáció jubileumának ünneplésekor külön is emlékezetünkbe idézzük XIII. Leó pápa erőfeszítését, aki 1893-ban egyesíteni kívánta az összes bencést azáltal, hogy itt, Rómában egy közös házat alapított a tanulmányok végzésére és az imádságra. Köszönetet mondunk Istennek ezért az indításáért, mert az elősegítette, hogy a világszerte élő bencések szorosabb lelki közösséget éljenek meg Péter Székével és egymással. …
A bencés lelkiség a jelszaváról híres: Ora et labora et lege. Imádság, munka, tanulás.
A mai korban, amikor az emberek annyira elfoglaltak, hogy nincs elég idejük Isten hangjának meghallására, monostoraitok és konventjeitek mintegy oázisokká válnak, ahol minden korú, származású, kultúrájú és vallású férfi és nő felfedezheti a csend szépségét, rátalálhat önmagára, összhangban a teremtett világgal, lehetővé téve Istennek, hogy helyreállítsa a helyes rendet életében. A vendégfogadás bencés karizmája rendkívül értékes az új evangelizáció számára, mert módot ad arra, hogy befogadjátok Krisztust minden hozzátok érkező emberben, és segítsétek azokat, akik keresik Istent, hogy be tudják fogadni a lelki ajándékokat, melyeket mindnyájunknak tartogat.
Továbbá az emberek mindig elismeréssel adóztak a bencéseknek az ökumenizmus és a vallásközi párbeszéd érdekében kifejtett erőfeszítésükért. Bátorítalak titeket, hogy folytassátok ezt az Egyház és a világ számára is fontos munkát, szolgálatába állítva hagyományos vendégszereteteteket is. Nincs ugyanis ellentét a szemlélődő élet és mások szolgálata között. A bencés monostorok – akár városokban, akár azoktól távol – az imádság és a befogadás helyei. Az, hogy helyben laktok, azoknak az embereknek is fontos, akik felkeresnek titeket. Krisztus jelen van ebben a találkozásban: jelen van a szerzetesben, a zarándokban, a rászorulóban.
Hálás vagyok nektek azért a szolgálatért, amelyet a nevelés és képzés területén végeztek itt, Rómában és a világ sok táján. A bencéseket úgy ismerik, mint „az Úr szolgálatának iskoláját”. Arra biztatlak titeket, hogy a szükséges fogalmak és ismeretek mellett adjátok meg diákjaitoknak a nélkülözhetetlen eszközöket, hogy növekedni tudjanak abban a bölcsességben, mely Isten állandó keresésére ösztönzi őket életükben, és ugyanazon bölcsességben, mely a kölcsönös megértésre ösztönzi őket, hiszen mindannyian Isten gyermekei vagyunk, testvérek és nővérek, ebben a békére olyannyira szomjazó világban.”
forrás/fotó: Magyar Kurir