Futball és rock and roll: Dudás Ádám újra bajnok lenne az ETO-val

Tíz-tizenkét év nagy idő, sok minden belefér, akár egy egész profi labdarúgó-pályafutás is, reményteli kezdéssel, próbajátékkal egy Premier League csapatnál, világbajnoki bronzéremmel, magyar bajnoki címmel, sikerekkel, sérülésekkel és a visszavonulás gondolatával. Dudás Ádám karrierje álomszerűen indult, ő megélte azt, amiről a legtöbb futballista fiú álmodozik.

Általános iskolásként egy kisváros csapatából igazolta le az ETO, edzett az Arsenal sztárjaival, és ott volt abban a magyar csapatban, amely Egyiptomban az U20-as vb-n harmadik lett.

“Tizenegy éves voltam, amikor a Komárom-Esztergom megyei válogatottal egy tornán az ETO ellen játszottunk. Az akkori edzőm ismerte a győrieket, tudta, hogy csak akkor lehet esélyünk, ha a legjobb góllövőjüket ki tudjuk venni a játékból. Úgy gondolta, ezt a feladatot rám bízza, így csatárból hirtelen középső védő lettem. Nagy küzdelem volt kettőnk között azzal a sráccal. Egy barátság, és az „etós” időszak kezdete is lett az a kupameccs. Egy góllal ugyan kikaptunk, de megismertem Németh Krisztiánt. Némóról már akkor azt mondták, hogy egyszer valamelyik nagy klubban játszik majd, pár év múlva el is vitte a Liverpool. Akkor nem hittem, hogy egy ilyen lehetőség engem is megtalál rövid időn belül.”

Ádám gyorsan beilleszkedett a győri csapatba, jól ment neki a játék, az első meccsén egy félidő alatt duplázni tudott. Tizenhárom éves korától kihagyhatatlan volt a korosztályos válogatottakból. Akkor is éppen egy nemzetközi tornáról tartott hazafelé, amikor a repülőtérről elindulva, szülei egy levelet nyomtak a kezébe az autóban. A borítékban egy kikérő volt az Arsenaltól, egyenesen Arsene Wengertől, a klub menedzserétől. Az „Ágyúsok” próbajátékra várták Londonba az ETO 16 éves tehetségét.

“Hihetetlennek tűnt az egész, de igaz volt, és rögtön az első csapat edzésén találtam magam. Ez a keret aztán elutazott edzőtáborba, de Wenger kérte, hogy maradjak további egy hetet, mert ha visszajöttek, látni akar még a pályán. Ez meg is történt, és úgy búcsúzott el tőlem, hogy nagyon tetszett neki a játék, az edzésmunka, amit tőlem látott. A szabadidőmben is csodadolgok történtek velem Londonban. Élmény volt találkozni Thierry Henry-val, és ott lehettem a klubikon, Denis Bergkamp búcsúmeccsén is.”

Ádám azt mondja, miután hazaért, elvesztette a fonalat a lehetséges angliai szerződéssel kapcsolatban. Tudott arról, hogy a londoniak és az ETO között folyt a levelezés, végül valamiért megszakadt a kapcsolat. Később a skót Glasgow Rangers is tesztelte Dudást, sőt ajánlatot is tettek érte, de ebből sem lett szerződés, mint ahogy később a Szpartak Moszkva sem tudta végleg megszerezni a játékost. Hallott olyan híreket, hogy az ETO túl sok pénzt kért érte, és ezt egyik klub sem akarta kifizetni, de mindez akár szóbeszéd is lehetett, az igazi okot sosem tudta meg. Dudás Ádám 2006-ban bemutatkozott az NB I-ben, majd egy év múlva az 5. helyen végzett az U17-es válogatottal az Eb-n.

“A kontinensviadalon remekül ment a játék, ennek köszönhetően, nem sokkal később ott lehettem a korosztály Európa-válogatottjában, amellyel Afrika legjobbjai ellen meccseltünk Barcelonában. A másik magyar játékos a tizennyolc fős keretben Németh Krisztián volt. Olyan futballisták kaptak helyet a csapatunkban, mint az akkori Barcelona-csillag Bojan Krkic, vagy a Villareal kapusa Sergio Asenjo. A 2008-as U20-as Eb-t súlyos sérülés miatt kihagytam, de mindenért kárpótolt az egy évvel későbbi egyiptomi világbajnokság. Te sem hitted el, amit előtte mondtam, hogy éremre is esélyesek lehetünk, aztán meg sem álltunk a harmadik helyig Egervári Sándor vezetésével. Hogy miért nem futottak be nagy karriert azok a futballisták, akik ott szerepeltek? Én csak a saját esetemet tudom említeni. Amikor továbbléphettem volna, nem kaptam elég esélyt, sem a játékra, sem a külföldi szerződésre. Az elvégzett munkával sosem volt baj. Néha elgondolkodom azon, hogy mi lett volna, ha… De itt mindig be is fejezem az agyalást. Én mindent megtettem, a lelkiismeretem tiszta.”

Ádám soha nem volt az az edzéseket ellógó típus, ennek meg is lett az eredménye, hiszen a sérülésekből többször is úgy tért vissza, hogy a csapat húzóembere lett. 2011-ben szerette meg őt igazán a győri közönség, amikor fontos gólokkal és nagyszerű játékkal a Nemzeti Sport osztályzatai alapján az őszi idény legjobb játékosa lett az élvonalban. Két évvel később tagja volt a bajnoki címet nyert együttesnek, amely 30 év után nyert újra aranyérmet Győrnek, ám egyre kevesebb lehetőséget kapott. A Haladáshoz igazolt, de sorozatos sérülései miatt közel állt ahhoz, hogy felhagyjon a profi futballal. Huszonnyolc évesen – úgy érzi, az utolsó esélyt megragadva – visszatért az ETO-hoz.

“Megható volt újra a pályán lenni a klub mezében. Soha nem akartam innen elmenni, akkor sem, amikor elküldtek. Nem is akarok máshol játszani. Ha vége lesz, akkor itt lesz vége életem egy korszakának, ami a futballról szól. Nem tervezek hosszú távra. Csak a következő nap létezik. Mindent beleadok, aztán meglátjuk, mire lesz elég.”

Az ETO-ban bemutatkozó tiniből időközben felnőtt lett, állítja, a sérülések, az ezekből következő kudarcok csak rövid időre törték le, inkább megerősítették.

„A családomra és a páromra mindig, mindenben számíthatok, ahogy a barátaimra is, köztük a menedzseremre Vörösbaranyi Józsefre. A zene pedig az életem a sport mellett, megtanultam dobolni. Alakulóban van egy zenekar, meglátjuk, mi lesz belőle.”

Ádámot gyakran látni a Tankcsapda együttes koncertjein, ez nem véletlen. A történet évekkel ezelőtt kezdődött.

„A debreceni Böőr Zoli csapattársam volt az ETO-ban, ő vitt el a banda koncertjére, aztán a közös sörözésből barátság lett. Lukács Lacival gyorsan megtaláltuk a közös hangot, de a többiekkel is szoros a kapcsolat, mi is járunk hozzájuk, ők is jönnek hozzánk.”

Az ETO játékosa korábban sem szerette az átlagos dolgokat, ez egy idő után az öltözködésén is látszott, és egyre több lett rajta a tetoválás is.

„Fiatalon megpróbáltam alkalmazkodni a többiekhez, de rájöttem, ez nem színház, vagy magamat adom, vagy egy kamu az egész. Az én világom a rock and roll, és ez a külsőmön is látszik. Persze megnéznek néha, de ez vagyok én, vállalom. A tetoválások sem katalógusból választott sablonok, mindegyik jelent számomra valamit. Ezek főleg a családomhoz és a zenéhez kapcsolódnak. Születési dátumok, lemezborítók, a párom, kishúgom, de még a kiskutyám is itt van rajtam.”

Az ETO legalább ennyire fontos Dudás Ádám életében, és ha minden a tervei szerint alakul, a következő idényben az NB II-ben is ott lesz a játékoskeretben. Közben pedig tanul, dobol és élvezi az életet, mert megtanulta, ezerszer is elmondhatják neki, több volt ebben a pályafutásban, így is irigylésre méltó, amit futballistaként elért. Közülünk kevesen nyertek bajnoki aranyat, vb-bronzot, neki ez is összejött.

Nagy Roland
Fotó: Marcali Gábor