Győr+
2016.09.23. 10:00

Gyerekkori bolondozásból márkanév

Báty és kis húg, angolul brother and sister, apró átalakítással Bro ’n’ sis. Írásmódja hasonlít a Rock ’n’ Roll-hoz és igen, a zenéhez is köze van. Egy testvérpár, akik még az általános iskolás évek alatt, ellesve a Backstreet Boys-os fiúk vagy épp Michael Jackson mozdulatait, egy életre elkötelezte magát a hip-hop tánc mellett. Dukai Anett és Gábor autodidakta módon sajátították el a leglátványosabb elemeket, ma pedig már közel 150 fiatalnak tartanak rendszeresen táncórákat Győrben.

„Öt és hat és hét és nyolc…” – Gábor éppen egy csapatnyi tininek igyekszik elmagyarázni, hogy melyik mozdulatsor mi után következik egy adott koreográfiában. Eközben Anett a legkisebbnek segít néhány kérdéses lépésben. Maguk a „tanárok” is szemtelenül fiatalok, mégis nagy rutinnal rendelkeznek, hiszen kisiskolás koruk óta a tánc tölti ki mindennapjaikat.

„Egy Ki, mit tud?-on kezdődött az egész – mesélte Anett –, ahol egy táncedző felfigyelt rám és elhívott egy edzésre. Mivel Gáborral már jártunk jazz-balettra, sőt én szertornáztam is, úgy gondoltuk, együtt belevágunk és lemegyünk egy órára.”

Eleinte Gábort nevezték versenyekre – elsősorban a kora miatt –, majd később párosban is indultak különböző megmérettetéseken. Középiskolás korukban néhány ismerősükkel rendszeresen bent maradtak tanítás után táncolni, ami olyannyira jól ment nekik, hogy már jótékonysági fellépéseket is vállaltak. A fiútestvér később elkerült a fővárosba, ahol állandó vendége volt különböző tánciskoláknak. Ott rengeteg tudást és rutint szívott magába, amit Anettel közösen szerettek volna kamatoztatni.

„Tízen voltunk, amikor elkezdtük hobbi szinten a hip-hop-oktatást. Készítettünk saját videókat, amiket a Gábor vágott meg. Hivatalosan 2013-ban indult el a Bro ’n’ sis, bár a név már jóval ez előtt, egy nyaraláson megszületett” – mesélt Anett.

Az internet térfoglalásával az ő világuk is egyre jobban kitárult, hiszen a kezdetekkor csupán egy-egy DJ BOBO- vagy Backstreet Boys-klipből ellesett táncmozdulatokkal dolgoztak, aztán idővel rájöttek, hogy mennyivel nagyobb az a bizonyos hip-hop közösség. A mozgás és a művészet ötvözete a szüleiket is meggyőzte, így mindenben támogatták a testvérpárt.

„A szüleink látták, hogy jó az, amit csinálunk, ezért maximálisan támogatták elképzeléseinket. Ennek ellenére mindketten diplomás közgazdászok vagyunk, tehát van egy bizonyos civil életünk, de a tánctól nem tudtunk soha elszakadni. Megpróbáltuk, de az élet valahogy mindig visszaterelt erre az útra” – mondta Gábor.

Egymástól sem tudnak elszakadni, igaz nem is szeretnének, hiszen mára egy igazi családi vállalkozás az övék, ami nem az anyagiakon alapul. Különleges kapocs van közöttük, mindketten heves vérmérsékletűek, tele vannak dinamizmussal és új ötletekkel, ezek azok a tényezők, amik igazán előre viszik a tánciskolájukat.

„Persze mint minden testvérpár esetében, így nálunk is vannak viták, de ezeknek általában pozitív a kicsengése. Esetünkben egyvalamit hangsúlyoznék: ez a bizalom. Tudjuk, hogy számíthatunk a másikra, mindketten szívünket-lelkünket beletesszük, bármit is csináljunk, és támogatjuk egymást mindenben, ez így tud a legjobban működni” – fejtette ki Gábor, majd hozzátette –, „mi egy olyan tánciskolát hoztunk létre, ahová mi is szívesen járnánk, hiszen olyanokat igyekszünk oktatni, ami nekünk tetszik, és amin szívesen változtatnánk. A táncos oldalt fogtuk meg, és a mai napig inkább táncosnak, mint oktatónak valljuk magunkat.” A fiatalok pedig láthatóan vevők erre, sokan választják iskola után a táncórákat. „Próbáljuk az edzéseinken kicsit kizökkenteni az ifjakat a ’mindennapjaikból’, például a mobiltelefont nem hozhatják be magukkal a gyakorlásokra, emellett számos közös programot szervezünk. Próbáljuk sugallni a tanítványainknak, hogy ez egy igazi nagy közösség, egy család, ahová jó tartozni, és nem csupán egy suli utáni kötelező másfél órás program” – utalt azokra az elvekre Anett, amikhez ők maguk is ragaszkodnak. A magánéletükben is fontos számukra, hogy milyen emberek veszik őket körül, kikkel barátkoznak, így a tánciskolában is nélkülözhetetlen, hogy esetenként segítsenek a diákoknak, ha kell, beszélgessenek velük, tehát érezzék a törődést.

A növendékek érzik, hogy jó ebbe a „bandába” tartozni, hiszen a kezdeti 10 fős „osztály”, igencsak felduzzadt, manapság közel 150 tagot számlál a Bro ’n’ sis tánciskola. A testvérpár nagyon örül annak, hogy egy ilyen sportos városban a kézilabda és a labdarúgás mellett a minőségi táncra is van igény.

„A továbbiakban is az a célunk, hogy minél több fiatalt szólítsunk meg a tánc és a mozgás által! Szeretnénk éreztetni ezekkel a korosztályokkal, hogy mennyire fontos a sportolás, a kikapcsolódás és egy jó közösséghez való tartozás” – beszélt a jövőbeli tervekről Gábor.

A Bro ’n’ sis-osok a tanfolyamok mellett nagy hangsúlyt fektetnek a fellépésekre és a versenyeztetésre is. Nagy öröm számukra, hogy idén öt növendékük is kvalifikálta magát a Grazban rendezendő, IDO szervezet világbajnokságára, képviselve így Győrt és a magyar színeket.

A fiatal testvérpár gyerekkori bolondozásai tehát odáig „fajultak”, hogy manapság a tanítványaik már világversenyekre kvalifikálják magukat. A mögöttük álló közel 150 fős nagy „család” pedig gondoskodó szülőként tekint rájuk, holott mindenki tudja, ők „csupán” egy testvérpár, brother and sister, vagyis Bro ’n’ sis.

 

Szerző: Ficsór Dávid

Fotó: O. Jakócs Péter