Győr első könyvemlékei
Győr első könyvemlékeit, kódexeket, kéziratokat mutat be a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár a csütörtökön megnyílt tárlatán.
Kiss Tamás, az intézmény igazgatója köszöntőjébe hangsúlyozta, Győrben maradtak fenn a könyvek legteljesebben a 17. századból, melyeket az egyházmegyei bibliotékában őriznek. Így részletesen lehet azt vizsgálni mit olvastak annak idején egyházi körökben és kinek a tulajdonában voltak a kötetetek. Ezekből a kutatásokból is ízelítőt kapnak a látogatók.
Horváth József, a dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese ajánlotta a tárlatot az érdeklődők figyelmébe, aki elmondta, másfél tucatnyi dokumentum reprezentálja Győr hétévszázados könyvkultúráját.
A tárlat érzékelteti az egyes korszakok legfontosabb változásait, azt, hogy a kézzel írott kódexet hogyan váltja fel a nyomtatott könyv, a külföldről behozatott a Magyarországon, majd 1727 után a Győrben készült. Azt is megfigyelhetjük, hogy az egykori győri könyvtulajdonosok némelyikéből hogyan lesz győri szerző, hogy a külföldi egyetemeken tanult egyházi értelmiség hazatérve hogy kapcsolódtak be az ország szellemi vérkeringésébe. Az is kiderül a tárlatot végignézve, hogy mit olvastak az egykoron itt élők, hogy az egyházi szerzők munkái, valamint a szertartásokhoz szükséges kiadványok mellett megjelentek a világi témájúak is – tájékoztatott az igazgatóhelettes.
Láthatjuk a gyűjtemény legrégebbi, két kódextöredéket. A legrégebbi dokumentum a 11. század második feléből maradt fenn, pergamenre írt Missale-tredék, melyet feltehetően a Nyugat-Dunántúlon másoltak és Erasmus egyik 1524-ben megjelent munkájának kötéstáblájából került elő. A másik kódextöredék a 14. század második feléből származik, a köpenyét egy koldussal megosztó Szent Márton püspököt ábrázoló Missale-töredék. A „kincset” egy Győrben használt könyv kötéstáblájából áztatták ki a szakemberek.
Három kódexet is megcsodálhatunk, a legrégebbi Jacobus de Voragine Legenda aurea Sanctorum című kötete, a 14. század második feléből, 1477- ből Petrus Lombardus Sententiarum libri című teológiai munkája, valamint egy 16. századi Breviarium, amelynek érdekessége, hogy Liszthy János győri püspök tulajdonában volt.
A vitrinekben olyan érdekességeket is láthatunk, amely egykoron győri főpapok tulajdonában voltak. Nyéki Vörös Mátyás győri kanonok birtokában volt Ludovicus Granatensis teológus Flores című kötete 1588-ből, 1572-ből a Pontificale Romanum, mely később Fülei Tamás győri kanonok tulajdonába került. Gosztonyi János győri püspök nevéhez két kiállított dokumentum is kapcsolódik, 1475-ből Aeneas Sylvius Piccolomini írása Historia bohemica címmel, mely Csehország történetét mutatja be, valamint Jodocus Clichtoveus Elucidatorium ecclesiasticum ad officuum 1519-ből származó munkája melyben többek mellet Szent István királyunkkal kapcsolatos himnuszok és legendák is olvashatók.
A tárlat legfiatalabb dokumentuma Károlyi Lőrinc győri nagyprépost Győrött kiadott Speculum Jaurinensis Ecclesiae című, a győri katolikus egyház történetét bemutató munkája 1747-ből, amelyet Streibig Gergely János nyomdájában készítettek.
Horváth József hangsúlyozta, a Győri Egyházmegyei Könyvtár több mint 130 ősnyomtatványt őriz, tucatnyi kódexet, és számtalan régi magyarországi nyomtatványt, mellyel a gazdagabb gyűjtemények közé tartozik. Ebből a gzadg állományból állították össze az intézmény munkatársai a kiállítást. A tárlat a XV. Győri Könyvszalon tiszteletére készült.
Szerző: Földvári Gabriella
fotó: Marcali Gábor