Milyen volt az elmúlt esztendő és mit hoz az új? A gazdaság teljesítőképessége döntően befolyásolja életünket, munkánkat, s ezáltal megélhetésünket. Gazdasági előre- és visszatekintés Bogisich Ferenccel, a QP. Qualitative Production Gépipari és Kereskedelmi Zrt. tulajdonos-vezérigazgatójával.
Gazdasági vezetőként, magánemberként, győri lakosként milyennek látta a tavalyi esztendőt?
Ha egy mondatban kellene megfogalmazni, azt mondanám, jó volt. Fontos és meghatározó esztendő volt. Az ország kikerült a túlzott deficit-eljárás alól. Az infláció mértéke olyan szintre került, amire már csak az idősebbek emlékezhetnek. Az IMF-hitel visszafizetésével új gazdasági lehetőség elé tudott nézni az ország. Ha ezeket a tényeket nézem, olyan bázisév volt 2013, amire évtizeden át lehet építeni, ha folytatjuk ezt a gazdaságpolitikát.
Mire számít 2014-ben? Különös tekintettel, hogy választási év lesz.
Ez az év izgalmasabb lesz, mint a tavalyi. A 2014–2020-as európai uniós támogatási időszak kezdetét veszi. A jelenlegi kormány fő célkitűzése, hogy a termelést támogassa a következő években is. A gazdaság szereplői, akik bizonyították, hogy jó ügyekért érdemes tenni, bizakodva nézhetnek a jövőbe. Ami pedig a választásokat illeti: abban bízom, hogy tisztességes, okos és megfontolt emberek választási csatározása lesz a kampány. Ez rövid lesz, sokkal hosszabb az az időszak, amit majd együtt kell töltenünk. Győri polgárként abban bízom, mindenki belátja, hogy ez egy csapatjáték, s megfelelő hangsúlyt fektetnek arra, hogy a választópolgár örömmel menjen el szavazni és ne rossz szájízzel. Az ország csak akkor tud jól működni, ha a választási csata tisztességes marad.
Németországban nagy hagyományai vannak az év szavának megválasztásában. Ha nálunk is lenne ilyen, a rezsicsökkentés bizonyára esélyes lenne az aranyéremre. A kormány folyamatosan csökkenti, az ellenzék folyamatosan ostorozza. Ön rezsicsökkentés-párti vagy ellenes?
Egyértelműen a rezsicsökkentés pártján állok, de ezt a kérdést is komplexen kell kezelni. A rezsicsökkentés fontos, mert könnyít a családok helyzetén. Mint a Győr-Szol igazgatósági tagja azonban a másik oldalt is látom, hogy komoly feladat ennek kigazdálkodása. Belülről ismerve a cég gazdálkodását, látom, hogy kellő hatékonysággal ezt is meg lehet oldani. Hiszek abban, hogy a rezsicsökkentésem úgy tűnik, mint politikai húzás, hanem összgazdasági hatása is kedvező tud lenni, mert arra sarkallja a gazdasági szereplőket, akiknek ezzel együtt kell élniük, hogy még nagyobb hatásfokkal végezzék a munkájukat.
A másik esélyes szó, ami dobogós lehetne az év szavának megválasztásában, a munkahelyteremtés. Kellően vállalkozásbarát a társadalmi környezet vagy még mindig túl magasak a járulékok?
Ha Győrt nézem, hihetetlen eredményeket ért el a város, nemhogy Magyarországon, nyugat-európai mértékkel mérve is kedvező a helyzet. Aki ma Győrben dolgozni akar, talál munkát. A vállalkozók sokkal inkább attól félnek, találnak-e megfelelő szakembereket a bővítéshez, találunk-e utánpótlást ahhoz az elképzelésünkhöz, hogy Európában meghatározó szerepet töltsünk be a termelésben.
Sokakban felmerül, hogy a magyar fizetések jóval alacsonyabbak, mint a nyugat-európai bérek és sokan külföldön keresik a boldogulást. Lát-e esélyt arra, hogy a különbség csökkenjen, vagy ez a messzi jövő célja lehet?
Valóban jelentősen alacsonyabbak a magyarországi bérek. A tőke azonban olyan fogalom, amely szereti a profitot. Helyet ott talál magának, ahol profitot tud termelni. Ezt elérheti alacsonyabb munkabérekkel vagy hatékonysággal, ehhez azonban jól képzett szakemberek kellenek. Ennek hiányát naponta tapasztalom, bármennyire is szeretném a csapatomat továbbfejleszteni, egyre nehezebb jó szakembereket találni.
Mi ennek az oka? A képzés hiányossága vagy Nyugat-Európa elszívó hatása?
A megfelelő szakemberképzés nem áll rendelkezésre, legalábbis ha az én területemet nézem. Forgácsolókat már vagy nem képeznek, vagy minimális létszámban. A fiatalok nem ismerik fel, hogy manapság egy jó szakma többet ér, mint egy olyan főiskolai diploma, amivel szinte lehetetlen elhelyezkedni. Sokan még ma is azt gondolják, hogy az esztergályos nyakig olajban áll a műhelyben, pedig szó nincs erről, számítógépen dolgozik. A jó szakemberekre égető szükség lenne, hogy versenyképesek tudjunk maradni, s gazdasági szereplőként, középvállalat vezetőjeként szerepet és részt is vállalok, hogy a szakemberképzésben előbbre jussunk.
Ha már az év képzeletbeli szavai végigvonulnak az interjún, a dobogó harmadik fokára is jusson egy, ez a versenyképesség lehet. Hogy áll ebben az ország? Ön napi kapcsolatban van a nagy gyártókkal, mit jeleznek vissza, miben kellene még fejlődnünk?
Kapcsolódik az előbbi gondolatokhoz, hatékonyság, munkamorál-javítás és jól képzett szakemberek. Ha vannak jó szakemberek, a hatékonyság már részben megoldott. A magyar termékek eladhatók a nagy cégeknek, ha tudunk fejleszteni, tudunk jó minőséget gyártani, s ehhez is jó szakember kell.
Győr a magyarországi járműipar fővárosa címet joggal vívta ki magának, s minden bizonnyal ez a cím nem forog veszélyben.
A kedvező gazdasági környezet olyan bázisa a tőkének, ahová szívesen megy, befektet, munkahelyet teremt. Győrben ez különösen igaz. Amit Győr város vezetése az Audival és az ide települt többi nagyvállalattal el tud érni, az a városunkat nemcsak a járműipar magyarországi, hanem a régió európai fővárosává is képes tenni.
Az év utolsó közgyűlésén a város úgy határozott, két százalékról 1,8 százalékra csökkenti a vállalkozások iparűzési adóját. Milyen hatásra számít?
Ez tíz százalékkal csökkenti a cégek adóterheit. A hatása egyértelműen pozitív. Fontos, hogy ennek morálisan mi az üzenetértéke. Az, hogy Győrnek fontosak az itt működő vállalkozások, s hogy a gazdaság továbbra is pezsegjen. Ezért a döntéshozóknak köszönet jár, hogy meglépték. A tőke, amely gondolkodik, hol fektessen be, üzenetként értékeli, hogy ez a város megfelelő hely a befektetésre.
Sikeres ember. Röviden hogyan definiálná a siker receptjét?
Hiszek a csapatban, a munkatársaimmal közösen tudok csak elképzelni sikert. A másik fontos dolog a hatékony munkavégzés. Ehhez elengedhetetlen a folyamatos fejlődés és fejlesztés. A harmadik fontos összetevő pedig az üzleti-szakmai alázat, ami az élet minden területén jelen kell, hogy legyen.
Bogisich Ferenc 1962-ben született, ahogy fogalmaz, a kötelező katonaságot és az egyéves amerikai kinn tartózkodást leszámítva mindig győri lakos maradt. A Jedlik-szakközépiskolai érettségit követően a Bánki Donát Műszaki Főiskolára vezetett az útja. Korán megtapasztalta a vállalkozói lét örömeit és gondjait, huszonöt évesen családi vállalkozás részesévé vált.
– Pályakezdő mérnökként a Rábában kezdtem, a híres vörös báró,Horváth Ede vezette gyárban, s szép emlékekkel gondolok vissza az akkori időkre, mert a Rába világszínvonalú technológiát használt – mondja Bogisich Ferenc, aki nem csatlakozott azokhoz, akik a rendszerváltás után csak a rosszat látták a szocialista nagyipar zászlóshajójának számító Rába legendás vezérigazgatójában. Amikor 1993-ban egyéves amerikai tartózkodás után hazatért, megalapította cégét, a QP. Qualitative Production Gépipari és Kereskedelmi Zrt. jogelődjét.
– Miközben mások üzleti lehetőségei megszűntek a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulásban, nekem komoly lehetőség nyílt az USA-ban, évekig ajtócsukó szerkezetet gyártottunk és szállítottunk a tengerentúlra – jelzi azt, mivel alapozta meg azóta is folyamatos üzleti sikereit. A QP. Zrt. közel százötven embernek ad megélhetést, s nagy autógyárak beszállítója, és a város egyik nagy adófizetője. Bogisich Ferenc hobbija a golf, szenvedélye pedig magyar szerzők dedikált könyveinek gyűjtése. – Több ezer kötet biztosan van a gyűjteményben – kapjuk a választ a darabszámot firtató kérdésre.
Koloszár Tamás
Fotó: Marcali Gábor