Győr+
2018.03.05. 13:06

Győr növekszik, de országosan jelentős a népességfogyás

Növekszik Győr lakosságszáma. A február végi statisztikai adatok viszont azt mutatják, hogy országosan több a halálozás, nagyobb a természetes fogyás, kevesebb gyerek születik, mint ahány felnőtt meghal.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokkal ezelőtti, friss adatai szerint 2017-ben a születések száma 1,6 százalékkal elmaradt a tavalyitól. A halálozásoké viszont – az év elején tetőző influenzajárvány következtében is – 3,7 százalékkal emelkedett. A természetes népességfogyás egy év alatt 40.100 fő volt, 6.110-zel több, mint egy évvel korábban.

2017 decemberében 7.603 gyerek született, s 11.498 ember hunyt el. A házasságkötések száma 3,9 százalékkal csökkent, 92-vel kevesebben mondták ki a boldogító igent, mint 2016 decemberében.

Győr azok közé a városok közé tartozik, mely 2015 óta folyamatosan növekszik. Az előző tiz évben a lakosság lélekszáma 5 százalékkal lett több, míg a főváros csupán 4 százalékos emelkedést ért el. Az okok ismertek: Győrben a fizetések mintegy 2,5 százalékkal haladják meg a versenyszféra országos átlagát. Az önkormányzat 1,6 százalékra csökkentette az iparűzési adó mértékét, s ezzel is befektetőbarát környezetet teremtett a társaságok számára. A városban letelepedett világcégek munkát adnak az egyéneknek, beszállítói, szolgáltatói lehetőséget kínálnak a vállalkozásoknak. Győr tényszerűen a járműgyártás fővárosa lett, nemcsak a szakmunkások, hanem a jól felkészült, kreatív mérnökök is válogathatnak a lehetőségek közül. A Széchenyi István Egyetem egyre bővül, aminek következtében nemcsak a városból és környékéről, hanem távolabbról is érkeznek ide hallgatók, akiknek a jelentős része marad is a térségben. A belső társadalmi mobilitás célvárosa lettünk.

 

Természetesen egy város növekedése gondokat is okoz. Az utakat és az utcákat, a parkolókat évtizedekkel ezelőtt lényegesen kisebb forgalomra tervezték. Nem véletlen, hogy Győr az utóbbi időben például a keleti elkerülő út megépítését, vagy a Győrt Pápával összekötő út teljes átépítését szorgalmazta és érte el, hiszen e település közvetlen környékén élők napi ingázása zsúfolttá teszi az utakat, de a városon belüli körforgalom-építések, útbővítések, átszervezések is a megnövekedett forgalom kulturáltabb levezetését szolgálják. Ugyanígy nemcsak az infrastruktúrának, hanem a szolgáltatásoknak is követniük kell a lakosságnövekedést, ennek a hozadékából persze a helyi vállalkozások is részesednek.

A KSH adatbázisában interaktív térképen figyelhető meg a korfa alakulása. Öregszik az ország. Nemcsak nálunk, hanem Nyugat-Európában is egyre nagyobb kihívást jelent ez a társadalmi folyamat. Ráadásul a magyar ember a szocializmusnak nevezett évtizedekben leszokott az öngondoskodásról, s úgy élt, mintha kizárólag az állam kötelessége volna gyámkodni felette. Az akkori rendszer, a szocialista piacgazdaságnak nevezett modellel némileg erősítette is ezt a tévképzetet, ám egy idő után kiderült: az a társadalmi formáció menthetetlen, működésképtelen, s gazdaságilag teljesen fenntarthatatlan.

A helyébe lépő, formálódó piacgazdaság pedig megköveteli az egyéntől az öngondoskodást, a jövőképet, az előretekintést. Egyre több olyan idős ember lesz, akit a fiatalabb nemzedék járulékaiból kell majd eltartani. (Természetesen a most már idős emberek is becsülettel kifizették aktív időszakukban a kirótt járulékokat, ám a rendszer úgy működik, hogy abból a pénzből a náluk öregebbek nyugdíját fedezték.)

Magyarországon a Ratkó-korszakban született a legtöbb gyerek, ők most érnek el a nyugdíjas kor határához. Az 1955-ben születettek száma a megyénkben: 3.257 férfi és 3.847 nő. A megyében legtöbben egyébként nem ők, hanem a most 40 éves férfiak és 41 éves nők laknak: 4.564 férfi és 4.569 nő.

Szomorú viszont a kép, ha a legifjabb nemzedék adatsorát elemezzük. Hároméves fiú csupán 2.197 él a megyében, leány még ennél is kevesebb, csak 2.075.

Az emberek szerencsére Magyarországon is egyre tovább élnek – a mi megyénkben például 572 férfi és 1.756 nő már elmúlt kilencvenéves –, így azonban egyre több embert kell eltartani egyre kevesebb fiatalnak. Ebben súlyos szerepe van az államnak és az önkormányzatnak is, ám ez önmagában nem lesz elegendő. Jól felfogott érdeke mindenkinek az öngondoskodás, amit nem öregkorban kell elkezdeni. A ma népszerű vállalkozási formák, például a kata vagy az ekho – rendkívül kedvezőek ugyan, hiszen több pénzt hagynak a zsebünkben, ám járulékalapunkat csak minimális mértékben növelik. A különböző önkéntes nyugdíjpénztárak, egyéb megtakarítási lehetőségek öreg korunkra is biztonságot teremtenek, ha megfelelő időben gondolunk arra, hogy egyszer majd szükségünk lehet rá.

 

Szerző: Hajba Ferenc

Fotó: Marcali Gábor