Győrben ma jó nyugdíjasnak lenni

Bári Olga kisgyermekként gyakran járt be édesanyjával Rábapatonáról a győri piacra, hazafelé a Városháza lépcsőjén megpihenve, mindig megcsodálta a tornyos házat, de akkor még álmában sem gondolta, hogy 16 éven át a munkahelye lesz, és kitüntetéseket vehet ott át.

Bári Olga megkapta már többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, az Emberségesebb Magyarországot elismerést, a Békemozgalom díját, három éve a Szent László-díjat vehette át, de a március 15-ei városi Pro Urbe elismerésre a legbüszkébb. A díj a hivatalos indoklás szerint több évtizedes közéleti és kulturális szervező tevékenysége, valamint a helyi közösségek és civil szervezetek támogatásában az időskorúak és a hátrányos helyzetű emberek érdekében végzett fáradhatatlan munkája elismeréseként honorálta.

Bári Olga Győrben végezte a tanítóképzőt, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–népművelés szakán szerzett diplomát. Pályafutását népművelési felügyelőként kezdte, sokféle kulturális rendezvény elindítója volt Mosonmagyaróváron és Győrben. Felfigyelve sokrétű tevékenységére, felkérték a győri Lloyd irányítására, majd a Győri Filharmonikus Zenekar vezetésére. Meséli, a művelődési ház igazgatójaként az ország legnevesebb művészeivel ismertethette meg a győrieket, miközben maga is barátságot köthetett írókkal, költőkkel, színészekkel. Annak idején Z. Szabó László irodalmár vezetésével működött a Győri Ifjúsági Irodalmi Színpad, ehhez csatlakozva kezdett el író-olvasó találkozókat szervezni, ahol nem csak beszélgetések folytak, hanem a művészek maguk olvasták fel szerzeményeiket, többek mellett Baranyi Ferenc, Garai Gábor, Kónya Lajos.

A filharmonikus zenekar igazgatása jelentette számára a legnagyobb kihívást, az intézmény megszilárdítása, a tehetséges fiatal zenészek Győrben tartása volt a feladata. Az országot járva a zenekarral, részese és tanúja lehetett a hatalmas sikereknek, elismeréseknek. Szép, de küzdelmes időszaka volt az életemnek – hangsúlyozza Bári Olga.

Aztán visszatért eredeti pályájához, a neveléshez. A Petz Lajos-kollégium igazgatójaként vonult nyugdíjba, nevéhez köthető a győri kollégiumok összefogása, a sokrétű kulturális események szervezése a fiatalok számára.

Bári Olga 1994-től négy cikluson át, tizenhat évig képviselőként tevékenykedett Győrért. Adyvárosi szocialista városanyaként minden utcát, teret megismert, közbenjárt a városrész fejlődésért, az ott élők életkörülményeinek javításáért. Ma, nyugdíjasként is a közösségért dolgozik, 2002-ben létrehozta az Arrabona Nyugdíjas Egyesületet, melynek mára negyvenkét klubja van, négyezer szépkorút tömörítve. Megyei szintű versmondó versenyeket, dalos találkozókat szervez. Bári Olga azt mondja: Győrben ma jó nyugdíjasnak lenni. Az önkormányzatnak fontos az idősek ügye, támogatást adnak, programokat, ünnepségeket szerveznek számunkra.

Győr az életem városa – hangsúlyozza a kitüntetett. Nem csak az itt élőkért tett sokat, hanem meg is örökített a város történeti szempontjából néhány jelentős eseményt, tanulmánykötetet írt többek mellett a Vagongyárról és a textilüzemekről.

Bári Olga, túl a nyolcvanon, már nagyobb közéleti szerepvállalást nem tervez, nyugodtan, békességben szeretné eltölteni a hátralévő éveit. Gazdag, izgalmas életem volt, egy kivételes, szent ajándék – foglalta össze érzéseit Bári Olga.

Szerző: Földvári Gabriella

Fotó: O. Jakócs Péter