Győri gyöngyszemek : A vasminiszter
Nevezetes műemlékeinken, szakrális kincseinken túl Győr hírnevét számos kitűnő személyiség, történet vagy éppen találmány öregbíti. Igazi értékek ezek, városunk gyöngyszemei.
A vasminiszter
Baross Gábor 1848-ban született a mai Szlovákia területén található Pruzsinán. Iskoláit Léván, Győrben és Esztergomban végezte. Pesten jogot tanult, majd főjegyző lett Trencsén vármegyében, és Vágvölgyi Lapok címmel újságot is szerkesztett.
A parlamentbe 27 évesen került be, felszólalásai előre jelezték, meghatározó politikus válhat belőle. Baross bejárta Európát, ahol a fejlettebb országok közlekedési rendszereit tanulmányozta. Hamarosan államtitkár lett a közlekedési minisztériumban, 1886-ban pedig miniszterré nevezték ki. Emellett rövidebb ideig felügyelte a vallás- és közoktatásügyi, illetve a belügyminiszteri tárca működését is, ezután a kereskedelemügyi miniszteri posztot látta el.
Nevéhez fűződik a hazai közlekedés rendszerének megreformálása, ezen belül a vasúti közlekedés, a tengeri és a dunai hajózás fejlesztése, a hírközlés korszerűsítése. Életműve nagyban hozzájárult a magyar közlekedés, gazdaság és kereskedelem fejlődéséhez. Maradandó műveinek hatása a mai napig érezhető.
A vasminiszter győri kötődése jelentős, négy cikluson át képviselt minket a Parlamentben. Az ő munkájának köszönhető a Rába feletti vasszerkezetű vasúti híd, a győri pályaudvar kibővítése, a Rába és a Felső-Duna szabályozása. Emellett az ő nevéhez fűződik a Győri Kereskedelmi és Iparkamara megalapítása, a városi telefonvonal kiépítése. Nem csoda, hogy 1886-ban Győr díszpolgárává választották.
Baross Gábor fiatalon hunyt el, 1892-ben mindössze 44 éves volt. Személyében a 19-ik század egyik legnagyobb politikusát vesztette el az ország.
A vasminiszter nyughelye a szlovákiai Ilaván található. Győr és Ilava egyébként a Baross Gábor Emléktársaság révén jó kapcsolatot ápol egymással. A vasminiszter halálának 120-ik évfordulója alkalmából közös emlékezésre, programokra készül a két település.
Baross Gábor nevét Győrben közgazdasági középiskola őrzi, amely idén ünnepli fennállásának 115-ik évfordulóját.
A város legfontosabb sétálóutcája a Baross út. Az ide érkezőket a belvárosi üzletek és a vendéglők teraszai mellett számos köztéri alkotás, műemlék várja. Az utcát 1997-ben teljesen felújították, és a burkolat mellett a köztéri bútorok is megújultak.
Ebben az utcában egyébként a történelem is megelevenedik, hiszen itt találjuk az egykori Fehérvári kapu helyét. A török hódoltság idején a győri vár is idegen kézre került, és ez a kapu kulcsszerepet játszott a vár visszafoglalásában. Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf serege a kapu berobbantása révén tudott benyomulni a várba, amelyet négynapos csata után sikerült is visszafoglalni.
Itt magasodott egykor a város tűztornya, amelyet 1894-ben bontottak le. A győriek szívéhez közel álló építmény látványát az új városháza tornya a mai napig őrzi. Az utcában még több köztéri alkotás, mint például a kőcsiga ivókút, vagy a Szent György szobor is megtalálható.
A Baross úton látható Győr egyik emblematikus köztéri alkotása, Paulikovics Iván „Nosztalgia egy letűnt kor után” című alkotása, amelyet a köznyelv csak „Csónakos szoborként” emleget. Hogy a Baross út valóban a város egyik gyöngyszeme, jól mutatja, hogy ez a kereszteződés központi találkozóhely a győriek életében. Mint tudjuk, Győr a találkozások városa, és ennek egyik legkiemelkedőbb helyszíne a Baross út.
Papp Zsolt György
Győri gyöngyszemek – Borban élő gyöngyök
Győri gyöngyszemek – A győri Shatterhand
Győri gyöngyszemek: Zenei kuriózum