Győri stáb az Európai Parlamentben
„Európa történelmében nem volt olyan nap, amikor ne öltek volna meg embereket, ne erőszakoltak volna meg nőket, ne raboltak volna el gyermekeket és ne pusztítottak volna el otthonokat. Nem szabad kockára tennünk a történelmi örökséget és a gyermekeink, unokáink előtt álló békés jövőt” – hangzott el az Európai Parlamentben (EP) annak kapcsán, hogy az Európai Unió (EU) kapta 2012-ben a Nobel-békedíjat. Az eseményen jelen volt a Duna Televízió győri stábja is. Hazatérte után Pozsonyi Péter szerkesztő-riporterrel beszélgettünk, és tekintettünk ki Európára.
Hogy kerül a Duna TV győri tudósítója Strasbourgba?
Az EP meghívására, 2012 utolsó ülésszakára utaztunk Strasbourgba Balázs Bulcsú kollégámmal, hogy tudósításokat készítsünk a Duna Televízió műsoraiba. Egyébként nem volt könnyű bejutnunk a parlamentbe, hiszen a biztonsági ellenőrzés a szokottnál is tovább tartott, ráadásul két tucat perzsát engedtek elénk, akik a Szaharov-díj átadására érkeztek.
De azért odaértek önök is, ugye?
Igen, egyébként a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjjal azokat a kivételes személyiségeket tüntetik ki, akik az intolerancia, a fanatizmus és az elnyomás ellen harcolnak. Az EP által alapított, a szovjet-orosz ellenzéki Andrej Szaharovról elnevezett, 50 ezer euróval járó elismerést megkapta például Nelson Mandela is. 2012-ben a díjazottak egyike Nasrin Sotoudeh jogásznő, emberjogi aktivista, aki a vitatott 2009-es iráni elnökválasztás után halálra ítélt bűn elkövető gyerekeket és bebörtönzött ellenzéki politikusokat védte az iráni bíróságokon, a másik pedig Jafar Panahi filmrendező, akinek „Ez nem egy film” című alkotását süteménybe rejtett pendrive-on csempészték ki Iránból és juttatták el a 2011-es cannes-i filmfesztiválra. Ezért 2010-ben 6 év börtönbüntetést kapott és 20 évre eltiltották a filmrendezéstől, jelenleg házi őrizetben van. A jogásznőt ugyanabban az évben az állambiztonság elleni szervezkedés vádjával börtönbe zárták. A díjazottak megbízottja, Shirin Ebadi Nobel-díjas ügyvédnő elmondta, a díj üzenet a politikai foglyoknak, az emberjogi aktivistáknak, és segít abban, hogy a világ meghallja a kitüntetettek hangját.
2012-ben az EU kapta a Nobelbékedíjat, mit jelent ez a tagállamoknak?
Az unió területén 66 éve nem dúlt háború. Jelenleg ugyan súlyos gazdasági nehézségekkel és társadalmi nyugtalansággal küszködik, a norvégiai Nobel Bizottság mégis úgy ítélte meg, az EU munkájának köszönhetően a háború kontinenséből a béke kontinense lett. A Nobel-békedíjat Martin Schulz EP-elnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke vették át Oslóban és két nappal később a strasbourgi ünnepségen ők mutatták be először, ahol a világ talán legrangosabb elismerését szimbolikusan az öreg kontinens minden polgárának ajánlották. „Európa történelmében nem volt olyan nap, amikor ne öltek volna meg embereket, ne erőszakoltak volna meg nőket, ne raboltak volna el gyermekeket és ne pusztítottak volna el otthonokat. Nem szabad kockára tennünk a történelmi örökséget és a gyermekeink, unokáink előtt álló békés jövőt” – hangsúlyozta Martin Schulz.
A magyar képviselők hogy kommentálták az EU-nak ítélt díjakat?
Herczog Edit szerint ha az uniós tagságból semmi más előnye nem származna Magyarország lakóinak, csak az, hogy nem kell többet Isonzónál, a Donkanyarban vagy bárhol máshol a világon fiataljainknak életüket adni és a hátramaradóknak őket gyászolniuk, már megérte. Pelczné Gáll Ildikó, akivel Strasbourg előtt Győrben találkoztam, azt mondta, az EU békéért vállalt hitvallása tiszteletre méltó, és nincs is alternatívája, még akkor sem, ha az elismerés a közösség múltjáról szól. Szerinte szükség lenne hidat építeni a múlt és a jövő között, de tart tőle, soha nem fog megépülni. Bauer Edit felvidéki politikus arra figyelmeztetett: az EU-nak kötelessége mindent megtennie azért, hogy az uniós intézményekben, beleértve a nemzetieket is, ne lehessen népcsoportokat megbélyegezni, megkülönböztetni, kirekeszteni. Európában a háború ma elképzelhetetlen, de nem lehetetlen! „Demokrácia mindenekfelett! Nincs de! Mert abban a pillanatban 520 millió európai van veszélyben, köztük 5 és fél millió fiatal munkanélküli, akiket még fel kell nevelnünk!” – ezt pedig Martin Schulz nyilatkozta, akit stábunk is elkísért az európai békéről szóló kiállításra.
Tapasztalt Strasbourgban és Brüsszelben ellenségeskedést?
Az EP képviselői pártállástól függetlenül összefognak, és a Kárpát-medence népei között sincs nyoma az évszázados ellenségeskedésnek. Lehetne pedig feszült a helyzet, hiszen a külhoni magyar képviselők többnyire ugyanazt a gombot nyomják meg, mint az anyaországiak. Magyarul szólalnak fel és nem szlovákul vagy románul. Ahogy ezt az 1989-es román forradalmat kirobbantó Tőkés Lászlótól is megtudhattuk: „A románok megértőek abból a szempontból, hogy mi ugyanabban a küldöttségben más nemzetiségűek vagyunk. Nehezebbnek tűnt kezdetben az ellentmondás, mint amilyennek utóbb bizonyult. Inkább támogatjuk egymást” – mondta. A stábot kint egyébként Gurmai Zita EP-képviselő vendégelte meg. A képviselőknek fenntartott kávézó asztalára hazai sütemény és otthoni pálinka került. Széles mosollyal a volt román külügyminiszter is csatlakozott hozzánk, és miközben angolul elbeszélgettünk az ukrajnai választásokról – ahol Gurmai Zitával megfigyelőként voltak jelen –, román akcentussal felhangzott az „egészségedre”, majd cinkos mosoly mellett összecsendültek poharaink.
Z. A.
Fotó: Gy. P.