Győri tűzoltók: a munkahely biztonsága jelentheti a megtartó erőt
Januártól állami kézbe kerültek az önkormányzati tűzoltóságok. A hivatásos állományt Győrben 149-en alkotják, a napi beavatkozói létszám 29 fő. Megyénkben összesen 500 tűzoltó teljesít szolgálatot, így ha egy helyre kell az erőket koncentrálni, összehangoltan tudják az egységeket mozgatni, és nem kell túlmunkát elrendelni.
Változás az is, hogy egy gépjárműfecskendővel a jövőben nem három, hanem négy tűzoltó vonul. Az új körülményekről és a feladatok változásáról Sallai Péter tűzoltó ezredessel, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjével beszélgettünk.
A katasztrófavédelem átalakításával megyénkben négy kirendeltség jön létre. Az összevonás részeként polgári, tűzoltósági, iparbiztonsági, hatósági osztályok lesznek a szervezeten belül. A célunk, hogy a végrehajtói állomány erősödjön, idén elindítjuk az őrsprogramot is. Győr tekintetében fontos, hogy a speciális felszereléseket, így a magasból mentőt, és a beavatkozó műszaki berendezéseket helyben tartjuk. Ezt az indokolja, hogy a megyeszékhelyen van a legtöbb középmagas épület, és kiemelt figyelmet tudunk fordítani az iparbiztonság védelmére is – mondta az igazgató.
Az egyik legjelentősebb változás az iparbiztonság kihangsúlyozása, amelyben nagy szerepe volt a vörösiszap-katasztrófának. Milyen feladatokat ró ez a győri állományra?
A cégeknek március 31-ig van lehetőségük eljuttatni a jelentésüket gyártási technológiájukról. Mi a bejelentésbe foglaltak ellenőrzését fogjuk végrehajtani. A többi hatósággal is úgy hangoljuk össze a munkát, hogyha látókörükbe kerül egy veszélyes üzem, vagy felvetődik a gyanú, hogy eltitkolnak valamit, razziát tartunk, majd szankcionálunk. Korábban az ilyen cégek működését a jegyzők engedélyezték, akiknek se végzettsége, se rálátása nem volt arra, hogy megítélhessék a potenciális veszélyforrásokat.
Az elmúlt évben a győri tűzoltók is megkapták a kormánytól a 2004-től 2007-ig elmaradt túlórapénzüket. Ön szerint a jövőben elkerülhető lesz, hogy hasonló helyzet alakuljon ki?
Én az állomány előtt is elmondtam, hogy aggályaik ne legyenek, a jövőben minden járandóságukhoz hozzájutnak. Erre magam vagyok a garancia. Jelenleg 14 ezer forintos fizetésemelést kapott minden végrehajtói állományhoz tartozó tűzoltó. Ez 5 százalék felett van. Persze tisztában vagyok én is azzal, hogy méltatlanul kevés az a bér, amit egy tűzoltó hazavisz. Mi az embereinket azzal tudjuk megtartani, hogy nem változtatunk az elvárásokon, mindenki tudja, hogy melyik csoportba érkezik, hogy mikor tudja kivenni a szabadságát, a szolgálati rendet pedig úgy alakítjuk, hogy a család megélhetéséhez szükséges mellékállást senkinek se kelljen feladnia. A munkahely biztonsága is megtartó erő lehet, nálunk több a táppénz, és abban is biztos vagyok, hogy aki ezt a hivatást tekinti magáénak, képtelen lenne 30 ezer forinttal magasabb bérért beállni egy futószalaghoz dolgozni.
Egyre több cég, így az Audi is saját tűzoltócsapatot tart fenn, ahol állítólag a kollégáik lényegesen jobb anyagi feltételek mellett dolgozhatnak. Mekkora elszívó erőt jelenthet ez?
Nem látok problémát a létesítményi tűzoltóságok számának emelkedésében, és abban sem, ha a mi legjobb embereinket alkalmazzák. A cél a munkabiztonság, az, hogyha tűzeset történik, a legképzettebb kollégák álljanak rendelkezésre a katasztrófahelyzet elhárításában. Egyébként tízszázalékos létszámcsökkenésre számítok. A pótlást nem az utcáról akarjuk megoldani, hanem a tűzoltó-egyesületek legjobbjait akarjuk állományunkba csábítani.
Várható-e a jövőben fejlesztés a győri tűzoltóságnál?
A győri tűzoltóságnál is szükséges technikai fejlesztés, de ez mindenhol időszerű. Biztosítanunk kell az adatbiztonságot, a beavatkozások terén az eszközállomány korszerűsítését. A speciális felszerelésben nincs hiány, gépjárműfecskendőből pedig három kell, ha az őrsrendszer beindul, mert a jelenlegiek folyamatos üzemre nem képesek.
Az átalakulás nem megy egyik napról a másikra. Egy év múlva mikor lenne elégedett?
Ha azt mondhatnám, hogy a személyi állomány elégedett a körülményeivel, és érzi a pozitív változást, a megbecsültséget. Fontos volna az is, ha az állampolgárok egy-egy káresemény beavatkozásakor nem tapasztalnának semmit az átszervezésből, csak azt tapasztalnák, hogy az ügyintézésben erősödött a szakmaiság, és az adóforintjaik jó helyre kerülnek.
Bakács László