„Ha csak egy gyerek életét egyenesbe hoztuk, már akkor megérte”
Élete nagy részét Győrben töltötte, de a sors úgy hozta, hogy az elmúlt években nem csak győriek ismerhették meg a nevét. Jakus László a Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület elnökeként, számos programban vett részt az esélyegyenlőség jegyében. Bár iskolásként még nem erre a pályára készült, hiszen elsősorban a versmondásban jeleskedett.
A Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület irodájában ülünk le beszélgetni, ahol ismerős arcok jönnek szembe velem, akikkel találkoztam már különböző rendezvényeken. Merthogy az egyesület az ország számos pontján valósít meg főként európai uniós projekteket. „Édesanyámmal közösen találtuk ki, hogy létrehozunk egy olyan egyesületet, amelyik alapvetően a roma kultúrával foglalkozik, de közben érdekképviseleti tevékenységet is ellát. Így született meg 2005-ben a Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület” – meséli az elnök, aki tizennyolc éves kora óta segíti valamilyen civil szervezet munkáját.
Első egyesületét 1996-ban hívta életre, ez volt a Győri Fiatalok Baráti Köre. „Azt szerettük volna elérni, hogy a fiataloknak legyen lehetősége a kulturált kikapcsolódásra” – mondja Jakus László, aki először a lakhelyén, egy győri lakótelepen figyelt fel arra, hogy egyre többen hallgatnak rá. Ezt kihasználva igyekezett olyan szabadidős tevékenységek felé terelni a többi fiatalt, ami segítheti a fejlődésüket és összekovácsolja a közösséget.
Ehhez persze az is kellett, hogy ő maga megnyíljon, és kellő bátorságot merítsen. „A versmondással kezdődött minden. Kellet valami annak idején, ami áttörte a falat, köztem és a többi tanuló között. Azt szoktuk mondani, hogy egy roma embernek duplán kell bizonyítania.” Jakus Lászlóra az általános iskolai magyar tanára volt nagy hatással, a Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskolában pedig már ő kérte, hogy indulhasson szavalóversenyeken. Az elszántságának meglett az eredménye, hiszen nyert városi, megyei és országos versmondó versenyt is. „A megmérettetéseken tettem szert komolyabb kapcsolatokra és ott tudtam először megmutatni magamat nagyobb közönségnek. Sokat segített az önbizalmamnak is” – meséli mosolyogva, miközben felidézi az évtizedekkel ezelőtti pillanatokat. Pilinszky János Ne félj című verse volt a kedvence, ha ki kellett állni a közönség elé, de József Attila, Radnóti Miklós és Ady Endre költeményeit is örömmel szavalta el.
A versek után újra visszakanyarodunk a Czinka Panna Roma Kulturális Egyesülethez, amely lassan másfél évtizede tölti ki a mindennapjait. Ebben az európai uniós ciklusban tizennégy elnyert pályázatuk fut szinte egyszerre, így az egyesület minden tagjának sok a tennivalója. „Nyolc tanodánk működik különböző településeken, többek között Gyömörén, ahol közösségfejlesztő programot is megvalósítunk. Gyömöre nagyon nyitott település, és az önkormányzatával is szoros kapcsolatot ápolunk. A Mosonmagyaróvári járásban működik a Védőháló a családokért című program, amely hátrányos helyzetű családoknak nyújt segítséget. Nógrád megyében a roma lányok korai iskolaelhagyását megelőző projektben veszünk részt, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy nőközpont kialakításán dolgozunk, ahol hátrányos helyzetű, főként roma nőket képeznek majd. Nemsokára elindul a Közös értékeink című országos program is, úgyhogy nem unatkozunk” – mondja Jakus László, aki szerint a roma civil szervezeteknek hatalmas szerepe van az integrációban. „Az első lépés a roma integrációban, hogy meglegyen a közös akarat. Ha a romák részéről megszületik az akarat, a társadalom többi részéről pedig a befogadó hozzáállás, az újabb lökést adhat a folyamatnak” – emeli ki az egyesületi elnök, majd hozzáteszi, hogy az elmúlt nyolc esztendőben megduplázódott a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok száma.
A Czinka Panna Roma Kulturális Egyesületet tavaly novemberben nagy megtiszteltetés érte, hiszen együttműködési megállapodást kötött az Emberi Erőforrások Minisztériumával. „Amikor valaki folyamatosan dolgozik, nem biztos, hogy észreveszi, ha mások is figyelik a munkáját. Korábban számos szakpolitikai testületbe hívták már meg az egyesületet, a párbeszéd pedig olyan jól működött, hogy Balog Zoltán miniszter úr úgy határozott, fűzzük még szorosabbra a kapcsolatot.”
És hogy miért tartja fontosnak az egyesület működését? „Ha csak egy gyerek életét egyenesbe hoztuk, már akkor megérte” – hangsúlyozza Jakus László, aki szerint a fiataloknak meg kell mutatni a lehetőségeket és segíteni kell őket abban, hogy célokat tűzzenek ki maguk elé. „A hátrányos helyzetű néprétegeknél gyerekkorban hal meg az álom. Nekünk kell támogatnunk őket, hogy tovább álmodhassanak.”
Szerző: Kaszás Kornél
Fotó: Marcali Gábor