Pontosan harminc évvel ezelőtt, a győri médiatörténelem egy apró fejezettel bővült. Először fordult elő, hogy az akkori városi televízió kamerája bejuthatott a megyei kórház urológiai műtőjébe, így a nézők egy új típusú eljárásról értesülhettek. A műtétet akkor Koór Sándor végezte, a nézőknek pedig Szüle Endre osztályvezető főorvos magyarázta el, hogy mit látnak.
Emlékszik még a tévéfelvételre? – kérdeztük három évtized múltán.
A tévéstáb megjelenése, a világítás beállítása, a kamerák felszerelése szokatlan mozgást hozott a műtő életében, amit nehéz elfelejteni – fogalmaz Koór Sándor. – Akkoriban, alorvos voltam, s mindig hálával gondolok néhai főnökömre, Szüle főorvosra, aki fogékony volt az új műtéti eljárásokra. Így került osztályunk műtőjébe a perkután (bőrön át bevezethető) eszköz, mely új endoszkópos műtétet tett lehetővé. Korábban a vesekövet csak úgy tudtuk eltávolítani a betegből, ha egy hosszú vágást ejtettünk a derekán, ez főleg hölgyek esetében életre szóló heget hagyott, súlyos kozmetikai hátrányt okozva. A PCN-hez, azaz a vesekő ilyetén eltávolításához elég volt az 5 mm-es bőrmetszés, az endoszkóp segítségével pedig egy tévémonitoron látta az orvos, hol helyezkedik el a kő, ami ha nagy volt, mechanikus vagy lézeres törés után, kis darabokban az eszköz munkacsatornáján keresztül eltávolítható volt.
Az egykori alorvosból időközben 68 éves főorvos lett, aki 1981 óta szinte az egész életét a győri kórházban a betegek gyógyításának szentelte.
Koór Sándor tudatosan választotta az orvosi hivatást, és véletlenül lett urológus. A bencéseknél jelesen érettségizett Pannonhalmán, az orvosi egyetemre azonban csak negyedszerre vették fel.
Akkoriban Pannonhalmát klerikális reakciósként határozta meg a hivatalos politika, hiába szereztem a felvételiken a maximális húsz pontból tizenkilencet, a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemrend kitüntetettjeinek gyermekei tizenhárom ponttal is bejutottak. Koór doktor nem adta fel, négy évig beteghordóként dolgozott a tatabányai kórház traumatológia osztályán, s ahogy fogalmaz, itt tanulta meg azt, mit jelent az egészségügyben a szakmai alázat. 1975-ben cum laude minősítéssel diplomázott a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, s a tatabányai kórházban kezdett el dolgozni.
A modern orvostudomány virágzásának útja a kórbonctan – tanulta meg Semmelweis Ignáctól, aki a nők megmentőjeként írta be nevét a történelmébe. Ez indította Koór doktort arra, hogy kórbonctanból szakvizsgát szerezzen. Öt év tatabányai munka után nagyobb kórházba vágyott, ahol szakmailag is fejlődhet.
Véletlenül lettem urológus, a feleségem – aki szemorvos –, nagybátyjának Szüle Endre, az akkori osztályvezető főorvos gyermekkori barátja volt, ő szólt az érdekünkbe, így kerültem Győrbe, ahol a nulláról kezdtem – idézi fel a múltat. 1984-ben szakvizsgázott, az 1995-ös tévéfelvételen pedig úgy mutatta be Szüle főorvos a tévéstábnak, hogy a műtétet egy fiatal és szorgalmas kollégája végzi.
1981 óta Győrben két munkahelyi vezetőm volt, először Szüle Endre, majd Törzsök Ferenc főorvos személyében, mindkettőjüket emberileg és szakmailag is magasra értékelem – mondja. Megjegyzi továbbá, hogy a győri urológián azért szeretett dolgozni, mert valamennyi munkatársával harmonikus kapcsolatot tudott kialakítani, külön hálával tartozik a nővérek és műtősnők odaadó, önzetlen és segítőkész munkájáért. Az osztályos légkör családias hangulatot sugárzott, maga volt az állandóság szigete. S bár 2009 óta hivatalosan nyugdíjas, a gyógyítást nem adta fel. A mosonmagyaróvári kórházban, a téti és a győri szakrendelőben ma is dolgozik, s magánrendelésén is fogadja betegeit.
1986-ban Törzsök Ferenc kollégájával Magyarországon elsőként vezették be a membránfilteres urocitológiai kenetkészítés módszerét, mely a húgyúti daganatok szűrését és betegeik utókövetését tette lehetővé. Eredményeiket a magyar Orvosi Hetilapban és a lipcsei urológiai szaklapban is leközölték.
Kitüntetésekkel nem halmozott el az élet, amire viszont büszke vagyok, hogy Noszkay Aurél professzor úr „szakmai unokája” lehetek, aki halála előtt nekem ajándékozta publikációinak különlenyomatait. Az urológia e kiemelkedő személyiségének tudományos tevékenységéről Romics Imre professzor úrral a közeljövőben cikket jelentetünk meg a Magyar Urológia című szaklapban.
Szemész főorvos feleségem szintén aktív nyugdíjas, a járóbeteg-szakrendelés mellett operál is – fogalmaz Koór doktor, akinek legfőbb szórakozása az olvasás, de nagyon szeret zenét hallgatni, kiállításokat látogatni és utazni. Büszkén említi tanári szakon egyetemet és főiskolát végzett két gyermekét, akik négy unokával ajándékozták meg.
Dorka, Mira, Maja és Dávid látogatása megszépíti napjainkat – sorolja az általános iskolás unokák nevét.
Szerző: Koloszár Tamás
Fotó: Kamper Ildikó