A NATO-nak nincs hadserege, a NATO mi vagyunk – érzékeltette egy a közelmúltban a Kossuth Rádiónak adott interjújában a honvédelmi miniszter, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének még oly kis tagországai sem ülhetnek nyugodtan a babérjaikon bízva a többiekben, mint amilyenek mi vagyunk. Akár békeidő van, akár nem.
Hende Csaba a 2012-ben született haderő-fejlesztési terv felgyorsításának szükségességét magyarázta ezzel, amikor rámutatott: a tíz évre szóló program alapján lépésről lépésre, a szükséges forrásokat hozzárendelve, megvalósítják a haditechnikai eszközök cseréjét. A Magyar Honvédség ugyanis haditechnikája jelentős részét még az 1970–1980-as években szerezte be, így az, a Gripen harci repülőket és a Mistral légvédelmi rakétákat leszámítva, elavult. Persze a pénz, paripa, fegyver mellé katonák is kellenek, ezért a honvédség a hivatásos állomány mellett önkénteseket is foglalkoztat.
A kötelező sorkatonai szolgálat éppen 10 éve szűnt meg, így a kiegészítő erőt folyamatosan toborozzák – ezt „mutatták be” a közelmúltban Győrben a Béri Balogh Ádám Középiskolai Honvéd Kollégiumban. A „Feltöltés 2014” elnevezésű, a szakmának és a sajtónak szánt szimulált sorozás a klasszikus, 2004 előtti elemeket vonultatta fel – pl.: személyiségteszt, pszichológiai és belgyógyászati vizsgálat – azzal a különbséggel, hogy a fiatalok nem szimuláltak betegséget az „alkalmatlan” minősítés reményében. Hiszen az ide jelentkezők valóban elhivatottak: a 17 éves Ruzsa Dániel például hatodikos kora óta azt az álmot dédelgeti, hogy katona lesz. Az elhatározása olyannyira szilárd, hogy eddig a család és a barátok sem tudták lebeszélni róla. Arra azonban a pszichológusnak sem tudott konkrét választ adni, hogy miért vonzza ez a pálya. Egyszerűen csak vonz – jegyezte meg a fiú. Ahogy Kóczán László is, a 18 éves fiatalnak tetszik a rend és a fegyelem, ahogy mondja, így is nevelték, bár inkább rendőr szeretne lenni, mint katona. Célja a Közszolgálati Egyetem elvégzése, közrendvédelmi szakirányon szeretne végezni. Elhatározása neki is megingathatatlan: „Tudom, hogy nem olyan egyszerű ez, egészségügyileg, fizikailag, pszichológiailag is meg kell felelni, de végigcsinálom.”
Ők hivatásos pályára készülnek, de 2011 óta több ezren vannak azok is, akik önkéntesként vesznek részt valamilyen formában a haza vagy egyelőre inkább csak a katonai objektumok védelmében. Az önkéntes védelmi tartalékosok (ÖVT) ugyanis elsősorban fegyveres biztonsági őrként védik, mondjuk, a laktanyákat, persze különleges veszélyhelyzetekben, például árvíz idején, speciális katonai alapfeladatokat is ellátnak, illetve külszolgálatot is teljesíthetnek.
A Honvédelmi Minisztérium úgy tájékoztatott, hogy az ÖVT-nek jelenleg több mint 2000 tagja van, akik csaknem 60 kiemelt fontosságú honvédségi objektumot őriznek. Érdemes megemlítenünk egy másik rövidítést is, ez pedig az ÖMT. Az országban ugyanis közel 3500 önkéntes műveleti tartalékos is van, akik vállalják, hogy rendelkezésre állási díj ellenében, háromévente, összesen hat hónapig katonai szolgálatot teljesítenek a honvédség jelenlegi katonai szervezeteinél, vagy a Honvédelmi Dandár hadi beosztásaiban. Az ÖMT szolgálhat feltöltetlen beosztásban, pótolhat misszióban részt vevőt, elláthat időszakosan jelentkező speciális feladatokat – kiemelkedő szerepük volt például a 2013-as árvízi védekezésben és a hazai települések ivóvízkészletének arzénmentesítésében kulcsszerepet biztosító „Vízforrás” műveletben – vagy katonai szaktudása és civil képzettsége, illetve alkalmassága figyelembevételével külszolgálati feladatokban vehet részt. És nekik szólnak először, hogyha baj van, és a békeidő helyett érvénybe lép az alaptörvényben meghatározott két különleges jogrend közül az egyik. Megelőző védelmi helyzetben vagy rendkívüli állapot bevezetése esetén ugyanis a Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie a megfelelő létszámú, 18 és 40 év közötti hadkötelesek sorozására, a professzionális haderő kiegészítésére, folyamatos fenntartására, a veszteségek pótlására. Azaz visszaáll a hadkötelezettség is. Számítások szerint Magyarországon 1,6 millió fő a potenciális hadköteles, békeidőben pedig a honvédségnek 8.000 tartalékosa lehet. Ez a haza védelmét tekintve nyugalomra ad okot, ám elgondolkodtató, hogy Gulyás Róbert őrnagy, a 8. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda vezetője szerint 10 hivatásos katonának jelentkezőből mindössze ketten-hárman felelnek meg a sorozáson.
Z. A. – W. A.
Fotó: O. Jakócs Péter