Hazánk első főápolója kapott emléktáblát Győrben
Hazánk első főápolójának, Kossuth Zsuzsannának a tiszteletére készített emléktáblát avattak hétfőn a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban. Az ünnepségen az ápolók megbecsültségének emelését hangsúlyozták.
Kossuth Zsuzsanna születésének kétszázadik évfordulója alkalmából hirdetett emlékévet a Magyar Ápolási Egyesület 2017-ben. Ennek keretében számos ünnepséget rendeznek országszerte, így a győri kórházban is, ahol Lebó Ferenc szobrászművész domborművét avatták fel az A épületben. Kossuth Lajos legfiatalabb húga életét az emberiség szolgálatába állította: ő volt hazánk első főápolója, aki elsőnek hívta fel a figyelmet a sebesült katonák ápolásának kötelességére, s kezdeményezésére a világon először a nőket is bevonták a tábori ápolásba. Az első hadikórházakat 1848. októberének közepén szervezték Győrben – a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban – és Mosonban a schwechati csata mintegy ezer sebesültjének.
Kossuth Zsuzsannáról egy leánykollégiumot is elneveztek városunkban
Kossuth Zsuzsanna munkájának eredményeként három hónap alatt 172 tábori kórház nyílt, melyekben a megszokottnál korszerűbb módszereket alkalmaztak. A világosi fegyverletétel után orosz, majd császári fogságba esett, ám a tárgyaláson egykori hadifogoly császári tisztek tanúsították, hogy a szabadságharcos honvédekhez hasonló gondos ellátásban részesültek, ezért felmentették. Brüsszelbe, majd az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol nagy tisztelet övezte. Harminchét évesen halt meg tüdőbajban.
A győri ünnepségen Kara Ákos államtitkár, győri országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a gyógyító munka mellett az értékőrzés területén is fontos munkát végeznek a kórház dolgozói. Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke hozzátette, a volt fenntartó büszke az intézményre, az elődökre és a mai dolgozókra is. „A legtöbbet az ápolókkal találkoznak a betegek, ám a munkaerő elszívása miatt az erőforrásaik határán állnak. Akik itt dolgoznak, elhivatottan teszik a dolgukat nap mint nap” – emelte ki.
Az emléktáblát Horváthné Fehér Anita és Kapronczai Gabriella ápolók leplezték le
Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolók Egyesületének elnöke elmondta, arra az asszonyra emlékezünk, aki a korát megelőzve, a vérzivataros időkben megszervezte a sebesültek ellátását, lehetőséget teremtett a túlélésre. „Nekünk is ez a feladatunk, megadni a lehetőséget a betegeinknek a gyógyulásra és olyan erkölcsi tartást mutatni nekik, mint amit egykoron Kossuth Zsuzsanna is. Ez a tábla a jövőbe is mutat, meghatározza a magyar ápolás arculatát. Az ápolókra a mindennapokban is úgy kell tekinteni, mint az egészségügy alappilléreire, ezért nagyon fontos a szakma megbecsültségének javítása.
Dr. Tamás László János, a kórház igazgatója arról beszélt, mennyire fontos az ápolók jelenléte. „Mindig küzdöttünk, hogy az ápolók és az orvosok aránya jó legyen. Az orvosok számát sikerült stabilizálnunk, az ápolóké viszont stagnál, folyamatosan cserélődnek a dolgozóink. Ez azzal is jár, hogy az újakat képezni kell, a középkorú munkaerő viszont egyre jobban hiányzik. Próbáljuk a munkakörülményeket javítani, és a képzés feltételeit megteremteni. A források tekintetében minden lehetőséget kihasználunk, hogy az elvándorlást megállítsuk” – fejtette ki az igazgató.
A tábla leleplezése előtt az emlékév tiszteletére kibocsátott emlékérmeket adtak át a kórházi osztályok képviselőinek
Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke szintén a társadalmi megbecsültség emelésének fontosságáról beszélt, majd az ápolás úttörőjéről, Kossuth Zsuzsannáról elnevezett emlékérmet adott át dr. Tamás László Jánosnak és Csordás Adrienn ápolási igazgatónak.
Z. A.