Hozzunk létre „sziget-kéket”!

Kevés fontosabb érték van, mint a család. Van egy szervezet, amelynek hetven munkatársa ezt az értéket védi nap mint nap Győrben. Ha veszélyeztetett gyermekkel találkoznak, a céljuk, hogy a veszély elháruljon, s a gyermek a családban maradhasson. De nem csak róluk, a felnőttekről is gondoskodnak, miközben közösséget, apró szigeteket hoznak létre. Ismerjük meg őket:

Kétféle módon kerülhetünk kapcsolatba velük. Az egyik az önkéntes út, amikor magunk ismerjük fel, hogy életünkben valami olyan probléma van, amit egyedül nem tudunk megoldani. Ez a felismerés a legnehezebb, és persze az első lépés, hogy merjünk segítséget kérni. Pedig a segítség karnyújtásnyira van tőlünk, Győr szinte minden városrészében, összesen 12 telephelyen várják jelzésünket a Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársai. Ha vesszük a fáradtságot, és megnézzük az intézmény honlapját, meg fogunk döbbenni, hogy milyen hihetetlenül széles az a szolgáltatás-paletta, amit tulajdonképp minden győrinek kínálnak. A gyermekvédelem, az utcai és kórházi szociális munka mellett a pszichológiai és jogi tanácsadáson keresztül, az adomány-elosztásig, a közösségi programoktól a családsegítésig rengeteg lehetőséget kínálnak mindannyiunk számára.

„A szerencsés az, amikor önkéntes alapon lépnek kapcsolatba velünk, mert akkor egyértelmű a szándék, az ügyfél felismerte a problémát és változtatni szeretne. Van azonban, amikor kötelező a velünk való együttműködés, ez kimondottan a gyermekvédelemről szól.” – kezdi Rákosi-Tóth Rita a központ igazgatója. Kíváncsiak voltunk a folyamatra is, s megtudtuk, a jelzőrendszer jól működik Győrben. Ha az iskola, óvoda, vagy akár a szomszéd részéről bejelentés érkezik, felkeresik a családot, környezettanulmányt készítenek, jellemzést kérnek az óvodától, iskolától. Ha valóban fennáll a veszélyeztetettség, gondozási terv alapján, a családdal együttműködve szüntetik meg azt. „Az elsődleges célunk, hogy a gyermek a családban maradjon.” – teszi hozzá az igazgató, aki azt is elmondja, ha a szülők nem hajlandóak az együttműködésre, a gyámhatóság kötelezi őket erre. Amennyiben ez sem vezet eredményre, csak akkor következhet a gyermek kiemelésének mérlegelése. „Persze vannak krízishelyzetek, például az erőszak, a bántalmazás, amikor nem lehet mérlegelni, ki kell menekíteni a gyermeket, de szerencsére ez ritka, évi 10-12 esetről beszélünk.” Összességében egyébként évente 3500-4000 felnőttel és mintegy 800 gyermekkel állnak kapcsolatban, nem számolva a különböző közösségi- és klubfoglalkozásokat.

Otoltics Péter, aki nemrég vehette át a Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elismerését, s aki többek között a drogprevenciót zászlajára tűző Partysegély szolgáltatásnak is tevékeny részese, az utcai és lakótelepi szociális munka során a csellengő, iskolakerülő fiatalokat kutatja fel. „Az utcákon, bevásárlóközpontokban, parkokban szólítjuk meg őket, és igyekszünk elmagyarázni nekik, hogy saját magukkal szúrnak ki a lógással. Van, aki először csinálja, és pont belénk botlik, de van, aki már név szerint ismer bennünket. A mi feladatunk, hogy visszavezessük őket az iskolapadba, illetve, hogy a sok rájuk leselkedő veszéllyel szemben alternatívát kínáljunk nekik a szabadidő hasznos eltöltésére.

A kórházi szociális munka lényege, pedig, hogy a születendő gyermek megfelelő helyre kerüljön. Vannak esetek, amikor nem biztosított az a háttér, ahová a kis jövevény hazavihető lenne. Ilyenkor következik az ideiglenes hatályú elhelyezés, amely 30 napot biztosít a szülőnek, hogy rendezze környezetét. Ha nem sikerül, akkor nevelésbe vételre kerül sor, azonban ennek sem az elszakítás a lényege, a szülő találkozhat gyermekével, és ha rendezi körülményeit, vissza is kerülhet hozzá. – ecseteli Salomváriné Maurer Ildikó, a központ speciális csoportjának vezetője. Ehhez a csoporthoz tartoznak a szociális munka mellett olyan szolgáltatások, mint például a pszichológiai, jogi tanácsadás, vagy épp a Sziget-Kék Közösségi tér, amely a Szigethy Attila út 109. szám alatt vár mindenkit olyan programokkal, mint a Sziget-Kék klub, amelyen kisgyermekes családok találkoznak egymással, a játéktár, amelyből társasjátékokat kölcsönözhetünk, vagy a kamaszok számára a tini klub. „Ide mindenféle társadalmi csoportból érkeznek emberek, akik közösségre lelnek, s ez nagyban segít lassítani az elidegenedést. Nem ritka például, hogy egy család az ország más tájáról érkezik, mert a férj itt kapott munkát, a feleség azonban nem ismeri ki magát az idegen környezetben, és támaszra, információra van szüksége.” Valóban minden korcsoportnak segítenek, a gyerekeket korrepetálják, az anyukáknak pedig segítenek visszatérni a munka világába, akár állásinterjú imitálásával is. „Az ide érkezők közül sokan nem rászorulók, egyszerűen csak az emberi kapcsolatokat, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét találják meg nálunk.”

Ezt a célt szolgálja a marcalvárosi aluljáróban működő közösségi kávézó is, ahol becsületkassza működik. Az ide betérők nem a kávét fizetik meg, hanem lehetőségükhöz mérten támogatják a működést. „Van, aki nem is pénzzel fizet, hanem egy kiló cukrot, kávét, vagy teát hoz be.” – avat be minket Szabó-Makai Zsófia tanácsadó, a kávézó vezetője. Az ide járó vendégek egymásra találtak, s a közösség ereje segíti őket. Van, aki gerinctornára, van, aki sütő-főző klubra érkezik, de itt találkoznak a szenvedélybetegek hozzátartozói is. Ott jártunkkor épp a baba-mama klub tagjai érkeztek meg, az anyukák között rögtön baráti beszélgetés, a gyerekek között játék kezdődött. „Már a második kislányommal járunk ide, az első gyermekem volt tíz hónapos, amikor egy séta közben felfedeztük a helyet. Bejöttünk és itt ragadtunk. Vannak alkalmak, amikor beszélgetünk, mondókázunk a gyerekekkel, máskor előadókat hívunk, egy-egy számunkra fontos témát járunk körül.” – mondja el kérdésünkre Jóna Veronika. Stehenicsné Kellner Edina hozzáteszi, nagyon jó közösség alakult ki, ahol minden kérdést fel tudnak tenni egymásnak. „Öt hónapos volt a lányom, s egy baráti találka alkalmával jöttünk be a kávézóba. Ennek már két éve, s azóta is ide járunk, pedig Gyárvárosban élünk.”

Miközben beszélgettünk a központ munkatársaival, a szolgáltatást igénybe vevőkkel, és meglátogattunk néhány programot, nyilvánvalóvá vált, hogy az intézmény küldetése olyan „szigetkék” létrehozása, ahol egymást segítő közösség formálódik. A szakember tud segíteni, ha baj van, de hosszú távon a család, a barátok, a gondoskodó közösség az, amely a helyes irányba kormányozhat mindnyájunkat. Végezetül megemlítenénk az intézmény adományközpontját, amelynek munkáját mi is segíthetjük akár ruhaneművel, gyermekjátékokkal, akár tisztító- és tisztálkodási szerekkel. Ha tehetjük, segítsünk, mert mi magunk is a közösség tagjai, a „győri szigetke” részei vagyunk.

Az intézmény küldetéséről és szolgáltatásairól bővebben honlapjukon (www.csgykgyor.hu) olvashatnak.

A győri önkormányzat országos viszonylatban is példaértékű szociális hálót tart fenn, amelynek elemeit folyamatosan fejleszti. Egy pályázati lehetőség révén az elmúlt évben például teljesen megújult a fenntartásában működő Család- és Gyermekjóléti Központ Lajta úti irodája. Információink szerint a győri önkormányzat ugyancsak TOP-os forrás segítségével a jövőben tovább fejleszti az intézmény infrastruktúráját. A tervek szerint 2019. év végére készülhet el az a teljesen új, 21-ik századi követelményeknek megfelelő épület a Bercsényi ligetben, amely modern szolgáltatóházként még közelebb hozza az érintett családokhoz az intézmény szolgáltatásait.

Szerző: Papp Zsolt
Fotó: O. Jakócs Péter