Ifjúsági olimpia házigazdája lehet Győr – Interjú Borkai Zsolttal

Kijelenthetjük, nem csak a gazdaság, de a sport vonatkozásában is Győr a jövő városa. A kormány – összhangban a Nemzeti Együttműködés Programjával, amelyben kiemelt stratégiai ágazatként határozta meg a sportot, mint az egyetemes és a magyar kultúra részét – egybehangzó támogatásáról biztosította Győr pályázatát a 2017-es, 14. alkalommal megrendezésre kerülő Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) szervezésére.

Ez az állam részéről több mint 9,5 milliárd forintos garanciavállalást jelent, a rendezés finanszírozásával együtt. Győrben új, minden igényt kielégítő, korszerű létesítmények épülhetnek, amennyiben sikerül elnyerni a rendezési jogot. Ilyen volumenű sportberuházásra egy ütemben még soha nem volt példa a megyeszékhely történetében. Hogy a magyar kormány szimpatikusnak találta Győr pályázatát, köszönhető a győri önkormányzat és a MOB komoly szakmai előkészítő munkájának is, és annak a lobbierőnek, amelyet Borkai Zsolt fejtett ki, nem csak polgármesterként és Győr országgyűlési képviselőjeként, de a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként is.

Polgármester úr, mit is kell tudnunk tulajdonképpen az EYOF-ról?

Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált 1990-ben hívta életre Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson az ifjúsági korosztályos versenyzőknek az olimpiai játékok eszmeiségének megismerésére, filozófiájának elsajátítására, valamint a testben és lélekben is erős jövőbeni nemzedék kialakítására. Az EYOF a kontinens egyetlen multi sportrendezvénye. A NOB az olimpiai játékok szintjére emelte az EYOF eseménysorozatát, amelynek köszönhetően rendelkezik az olimpiai jogokkal, úgy mint az olimpiai öt karika, olimpiai láng, olimpiai himnusz, olimpiai jelképek és az olimpiai játékokra érvényes lebonyolítási rend. A 8 napos fesztivált kétévente rendezik meg, 49 ország közel négyezer versenyzője és hivatalos kísérője részvételével, ahol a 14–17 éves korosztály legjobbjai 9 olimpiai sportágban (atlétika, judo, kerékpár, kosárlabda, kézilabda, röplabda, tenisz, torna, úszás) mérik össze erejüket, így joggal nevezhetjük az olimpiai játékok előszobájának. Hazánk eddig valamennyi EYOF-on képviseltette magát, és jelentős sikereket ért el. Az idén a törökországi Trabzonban rendezett versenyen az éremtáblázat 6. helyén végzett a 36 fős magyar küldöttség.

Miért érzi fontosnak, hogy Győr is jelentkezzen, és benyújtsa a pályázatát a 2017-es kontinenstorna megrendezésére?

Magyarország 1896 óta legelső alkalommal nyerhetné el olimpiai sportverseny rendezési jogát. Ez történelmi, sőt, úgy hiszem, vissza nem térő esély nem csak Győr, de hazánk számára is. Az EYOF a NOB által elismert esemény, amelyet nagy médiaérdeklődés övez, egyszóval kiváló idegenforgalmi és marketingértékkel bíró rendezvény, amely nemzetközileg kiemelt sportdiplomáciai jelentőséggel bír. Az EYOF keretei között versenyző 14–17 éves korosztály a legszenzitívebb, ugyanis ebben a korban dől el, hogy kiből lesz a jövő példaképe, olimpiai bajnoka, és a magyar színeket képviselő felnőtt válogatott versenyző. A rendezési jog elnyerése esetén a magyar ifjúság társadalmi és sportbeli aktivizálása garantált. A fesztivál sikeres megrendezése belépőt jelenthet nem csak egy későbbi, esetleges olimpiai játékokra való pályázat, de számos Európa- és világbajnokság rendezési jogának elnyeréséhez. Ráadásul a sikeres megrendezéshez szükséges létesítményfejlesztés az általunk igencsak fontosnak tartott munkahelyteremtés mellett megfelelő utóhasznosítással kiváló lehetőséget nyújthat regionális szinten arra, hogy a sportági szakszövetségek új bázisai jöjjenek létre Győrben. Azt hiszem, a felsorolt érvek alapján mindenki megérti, hogy városunk számára miért volt fontos a pályázat beadásával kapcsolatos szervezési munka megkezdése.

Miből gondolta, hogy a kormány melléáll Győr törekvéseinek, és támogatni fogja az ön elképzeléseit?

Azzal kezdeném, hogy a pályázat benyújtásához szükséges kormánygarancia elengedhetetlen kelléke a sikeres kandidációnak. Annál is inkább, mivel a megrendezéshez a források három fő komponensből tevődnek össze: a rendezési és lebonyolítási költségekből, a sportlétesítmények építési és felújítási költségeiből, valamint az úgynevezett olimpiai falu kialakításának, építésének, azaz a szálláshelyek megteremtésének költségeiből. Győr városa az elmúlt években számos világesemény sikeres megrendezésével és lebonyolításával tett tanúbizonyságot arról, hogy alkalmas helyszín lehet egy ilyen grandiózus versenysorozat házigazdájának. Győr mint sportos város kiemelt forrásokat biztosít a helyi sportélet fejlesztésére, az eredményes sportolók nevelésére, képzésére. Adott a sportszerető közeg, és a helyi cégek részéről is aktív a szponzoráció, ami bizonyítja a nagy társadalmi felelősségvállalást.

Említette az új sportlétesítményeket. Mi minden épülne állami támogatásból abban az esetben, ha Győr kandidációja sikeres lenne?

A város lakossága régóta várja már, hogy felépüljön Győrben egy 50 méteres versenyuszoda. Ha elnyerjük a rendezés jogát, terveink szerint 2014-re elkészülhet a létesítmény. Készültek előzetes koncepciótervek, nem hétköznapi beruházásról van szó, amely hosszú évtizedekig maradandó, óriási értéke lesz Győrnek. Megvalósíthatnánk továbbá három új csarnok megépítését, modern atlétikai pálya épülhetne futófolyosóval, öltöző- és kiszolgálóhelyiségekkel. Professzionális teniszpályákat építhetnénk, melyek az utánpótlás-nevelés szempontjából is fontosak. És nem utolsó sorban, megújulnának Győr már meglévő sportlétesítményei, így például a Magvassy Mihály Sportcsarnok és az egyetemi csarnok is.

Ezekkel a fejlesztésekkel Győr nemcsak gazdasági erejét, de a sportéletben betöltött szerepét tekintve is kiemelkedik majd az országban…

Egyértelműen. De én alapvetően azt mondanám, hogy egy sikeres győri pályázat nem pusztán a mi városunk szempontjából generál pozitív hozadékot, hanem egész Magyarország számára kedvező változások elindítását vonhatja magával. Új alapokra helyezheti, és katalizátorszerepet tölthet be a magyar utánpótlás-nevelés megerősítésében. Győri centrummal regionális és hazai edzőtáborozási központ születhet a létesítmények átgondolt és megfelelő utóhasznosításával, hiszen az európai színvonalú sportinfrastruktúra a magyar és külföldi versenyzők számára is csábító felkészülési lehetőséget kínál majd. Az EYOF európai, valamint globális országimázs-építés. Fokozza a gazdasági szereplők érdeklődését, további fejlődést generál, és ránk irányítja a nemzetközi közvélemény figyelmét. Beindulhat a sportturizmus, fellendülhet a magyar sportgazdaság. Nő Győr és Magyarország turisztikai vonzereje, és emelkedik a kereskedelmi szálláshelyek iránti érdeklődés. Olyan pozitívumokról beszélek, amelyek nagy hatással lehetnek a város, a régió és az ország jövőjére is.

A kormánygarancia a vele járó közel 10 milliárd forintos támogatással adott, és Győr is felkészült, ráadásul, ha jól tudom, pillanatnyilag az egyetlen pályázó a 2017-es fesztivál megrendezésére. Mikor várható döntés a helyszínről?

Az Európai Olimpiai Bizottság november 23–25. között Szocsiban megrendezendő közgyűléséig kell benyújtani egy rövid összefoglalót, ami bemutatja a pályázat főbb irányvonalait. Amennyiben ezt elfogadják, hivatalosan kandidáló várossá válik Győr. A végleges pályázati anyagot pedig a jövő év közepén várja az Európai Olimpiai Bizottság. A végleges döntésre 2012 novemberében kerül sor a szervezet közgyűlésén, melyen minden tagállam egy szavazattal rendelkezik. Valóban jók a kilátásaink, hiszen Győr városa egyedüliként jelezte az augusztus 1-jei határidőig szándéknyilatkozatával, hogy tervezi, hogy pályázatot nyújt be a 2017-es játékokra.

Nagy lelkesedéssel beszél az EYOF-ról, annak sportértékéről, és a benne rejlő, eddig kiaknázatlan fejlesztési, beruházási lehetőségekről. Jól gondolom, hogy szívügyének tekinti a sikeres győri pályázatot?

Nézze, azt kell mondjam, hogy egyéni sportolóként volt módom megismerni, milyen érzés a dobogó tetején állni. Most csapatban játszom. Több csapatban is. Ráadásul a győri emberek, a magyar olimpiai mozgalom, és a magyar sportot kiemelten támogató politikai vezetés is olyan közösségek, amelyek megérdemlik, hogy sikerélményekben legyen részük. Azzal tehát, ha elnyernénk a 2017-es rendezés jogát, olyan erejű győzelmet aratnánk, amely után most legalább annyira vágyom, mint az 1988-as szöuli olimpiai aranyéremre. Elégedett pedig csak akkor leszek, ha ezt sikerül is valóra váltani.

Bakács László