Emlékülés keretében emlékezett névadójára a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum.
125 évvel ezelőtt, 73 éves korában hunyt el Rómer Flóris, aki papként, művészettörténészként, egyetemi tanárként, festőművészként, de kanonokként is tevékenykedett, sőt a Magyar Tudományos Akadémia oszlopos tagjaként is dolgozott. Vagyis egy igazi polihisztor volt, akit utódai is nagyra tartanak, ezt bizonyítja az is, hogy a róla elnevezett múzeum képviselői, halálának évfordulóján, vagyis március 18-án, évről-évre megkoszorúzzák a Győr belvárosában álló mellszobrát.
„Múzeumalapítónk a bencés régiségtárból hozta létre intézményünk jogelődjét, több mint 150 évvel ezelőtt. Ez a tevékenysége persze jóval sokoldalúbb, hiszen igazi polihisztor volt. Sok más munkája mellett, ő volt az első legfontosabb múzeumpedagógus, és arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a forradalom és szabadságharc idején hazáját is védelmezte” – mondta a Győr Plusznak Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója.
Idén a koszorúzási ceremóniát követően az ünnepség résztvevői az Apátúr-házban folytatták a megemlékezést. Az intézményben különböző előadások keretében, a tudomány jeles képviselői idézték fel a polihisztor munkásságát, így arra is fény derült miért tekintjük Rómert a régészet atyjának.
”Azért érdekes az ő személye, mert természettudósnak készült, de később, különböző impulzusok hatására mégis a régészet felé orientálódott. Az őt körülvevő személyeket mindenképpen fontos kiemelnünk, elsősorban Ipolyi Arnoldot, akivel nagyon komoly és mély beszélgetéseket folytatott a régészetről. Rómer munkássága sokrétű. Nagyon intenzíven és részletekbe menően foglalkozott például az őskorral, a római korral, így az epigráfiában is járatos volt. Amit még nagyban köszönhetünk személyének az-az, hogy a magyar tudományosságot kivezette a Kárpátok bércein túlra, hiszen 1876-ban hazánkban rendezhették az ősrégészeti kongresszust, melyen Európa vezető régészei vettek részt, és mellyel a magyar régészettudomány bekapcsolódhatott a nemzetközi vérkeringésbe” – ezt már Szende László, a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője hangsúlyozta portálunknak.
Az Apátúr-ház dísztermében a prezentációknak köszönhetően a résztvevők kicsit közelebb kerülhettek Rómer Flórishoz és mindahhoz a tevékenységhez, mely ma is követendő példa lehet.
Csapucha Adrienn