Matuza Adriennt kérdezte portálunk, hiszen a Győri Balett magántáncosa nemrégiben elsőként vehette át az Audi Hungaria által alapított „Minőségi Táncművészetért” díjat.
Izgul, igaz nem a színpadon. Interjút viszont még csak ritkán adott, ezért a lámpaláz. Bátorítom azzal, hogy nekem éppen a tánc lenne nehézkes, főleg több száz, alkalom adtán több ezer ember előtt. Aztán persze az interjúnk is annyi élményt ad, mint egy darabban nyújtott alakítása. Ő Matuza Adrienn, aki nemcsak tehetséges táncművész, hanem egy igazán kellemes beszélgetőtárs is.
Fiatalon nem könnyű megtalálni az utunkat, mégis sokan azonnal tudják mi az, ami leginkább közel áll a személyiségükhöz. Te miért éppen a táncművészet mellett döntöttél?
Már általános iskolában néptáncoltam. Az ottani tanárom a Magyar Táncművészeti Főiskolán végzett, és ő bátorított arra, hogy próbálkozzak meg a balettal is. Féltem a változástól, de anyukám is ösztönzött, így belevágtam! A főiskola előtt két év előkészítőre jártam, ami nagyon kemény volt, folyamatosan dolgoztunk. 10 évesen nagyon furcsa volt az, hogy kötelezettségeim vannak és nem játszhatok mindig a barátaimmal. Sok áldozatot hoztam, de megérte, hiszen a főiskolára is elsőre felvettek. Áldom a sorsot, a tanáromat és édesanyámat, nagyon hálás vagyok nekik minden segítségért!
Mikor kerültél a győri társulathoz? Milyen emlékeid vannak a kezdetekről?
A Magyar Táncművészeti Főiskola elvégzése után, öt évvel ezelőtt jelentkeztem a Győri Balett próbatáncára. Akkor nem gondoltam volna, hogy így fog alakulni az életem, hiszen nagyon izgultam, már csak azért is, mert egy nagyon híres csapatról van szó, magasak voltak a követelmények, így érthetően féltem az esetleges csalódástól is. A próbatáncot követően azonban Kiss János azonnal úgy fogadott, hogy szeretne velem a későbbiekben együtt dolgozni. Nagyon fontos volt számomra, hogy ennél az együttesnél kezdhettem el a nagybetűs életemet. Öt év alatt rengeteg tapasztalatot szereztem és persze rengeteg emlékkel is gazdagodtam.
Talán az egyik legmeghatározóbb az, hogy nemrégiben elsőként vehetted át a főtámogató, az Audi Hungaria által alapított „Minőségi Táncművészetért” díjat.
Igen, mindenképpen! Egyáltalán nem számítottam rá, nagyon meglepett, és nagyon meghatódtam. Külön öröm volt számomra, hogy éppen a Generációk premierjén kaptam ezt az elismerést, hiszen így együtt ünnepelhettünk a 35 éves társulattal. Nagyon ambicionál az, hogy én vagyok az első díjazott, igyekszem a jövőben is méltó lenni a kitüntetéshez.
Csapucha Adrienn
Fotó: Marcali Gábor