Jankovics Marcell kapta a Szent Márton-díjat

November 13-án pénteken késő délután kezdődött a Szent Márton-nap hagyományos ünnepsége a főapátságban. A sorrendben tizenötödik, jubileumi eseményre számos díszvendég érkezett.

Várszegi Asztrik főapát beszédében elmondta, hogy az idei alkalom mérföldkő a Szent Márton napok történetében, hiszen idén Márton püspök születésének ezerhétszázadik évfordulójára is emlékezünk. Különösen fontos az emlékezés a Pannonhalmi Főapátságban, hiszen Márton számunkra kétszer született meg. Egyszer 1700 évvel ezelőtt Pannóniában, aztán 996-ban, amikor az ország első bencés apátsága, Pannonhalma védőszentjének őt választotta István.

A bencés közösség ezer éven keresztül őrizte és őrzi ma is a szerzetespüspök, a keresztény ókor és középkor e kiemelkedő szentjének emlékezetét.

A főapáti köszöntő után következett az immár hagyományosan a Liszt Ferenc Kamarazenekar által adott koncert. A jeles évforduló alkalmából Händel műveiből válogatta ki a legszebb tételeket Rolla János karmester, amit a Nyíregyházi Cantemus Kórus közreműködésével adtak elő.

A felemelő zenei élmény után átadták az idei Szent Márton-díjat, amelyet az alapítók (Pannonhalmi Főapátság, Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.) egyhangúlag Jankovics Marcellnak ítéltek. A főapáti laudációban többek között elhangzott, hogy Jankovics édesapját 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Családját 1951-ben kitelepítették, 1953-ban térhettek vissza. A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégiumba járt, itt is érettségizett. Apját 1956-ban szabadították ki.

Jankovics Marcell munkái az embernek, a gyerekeknek, a felnőttben élő gyerekeknek szól. Ihlet, gyönyörködtet, tudatosít, motivál, nevel. Keresi és így keresteti az egységet, az egyet, a rendet. Alkotó tevékenységével nemcsak a Dunántúlt, de nem is csak Magyarországot, hanem az embert, az emberiséget éri el és tesz vele jót.

forrás: szentmartonev.hu

fotó: Marcali Gábor