Jókai Mór és Győr

113 éve hunyt el Jókai Mór. Bana József, a Győri Levéltár igazgatója eleveníti fel, milyen fontos kötődése is volt a nagy írónak városunkhoz.

Jókai Mórnak sokat köszönhet Győr városa. Ő volt, aki Kisfaludy Sándorral együtt helyesen ítélte meg az 1809-es győri csatát. Írásaival emléket állított a több mint tíz-ezer hősi halottnak és a nemesi felkelőknek. A névtelen vár című regényében is megemlítette a legendás győri csatát. Közel 200 évnek kellett eltelnie, hogy a győriek is a csata valódi jelentőségének fényében lássák az egykori eseményeket, ebben kiemelkedő szerep jutott Jókainak. A kismegyeri emlékmű avatásánál 1897-ben, mint a város díszpolgára személyes jelenlétével tisztelte meg Győrt.

„A lőcsei fehér asszony”

A lőcsi fehérasszony Korponayné

Jókai Mór kiemelkedő regénye, „A lőcsei fehér asszony” több szálon kötődik Győrhöz, hiszen Korponayné életének utolsó hónapjait a régi városháza (ma a városi levéltár épülete) pince börtönében töltötte. Itt került sor megkínzására. 1714-ben végezték ki a mai Széchenyi téren. Itt temették el a mai bazilika melletti vártemetőben. A 300 évfordulón a levéltár külön kiadványban emlékezett meg erről. A legenda mellett a valóság megismerését tartottuk szem előtt.

Mária főhadnagy egy nő, aki férfi volt a talpán

Lebstück Mária 1892. május 30-án, Budapesten hajtotta örök álomra fejét, a szabadságharc legendás hírű „Mária főhadnagya”. 1848-ban férfiruhában Lebstück Károly néven jelentkezett a nemzeti gárdánál, később a német légióhoz került, végül a jogászok csapatához csatlakozott. Az októberi forradalomban a barikádokon harcolt, meg is sebesült. Mária női ruhát öltött és átszökött a határon. Győrbe igyekezett nővéréhez. A német légió éppen itt állomásozott a városban. Győri tartózkodásáról az alábbiakat írta: „Törzsorvosunk, Lumnitzer, mikor sebemet bekötözte, kénytelen volt csuromvér ingemet lehúzni rólam és meglátta keblemet. Csodálkozva mondta: Az ezerszentségit, hiszen a mi Károlyunk leány!” Megtudták, hogy nő, ezért áthelyezését kérte a huszárokhoz. Ebbéli minőségében valóban huszáros bravúrt hajtott végre: huszonhárom kocsi lőszert juttatott be Komárom várába. Merész vállalkozásáért Mészáros miniszter még aznap főhadnaggyá léptette elő. A haditörvényszék ítélete Máriát Horvátországba internálta, de a következő évben sikerült hazatérnie: Győrbe jött, hogy nővérénél fogjon hozzá új otthona építéséhez.

Férje halála után nyomorúságos viszonyok között, mint mosónő tengette életét. Miután éveket töltött Győrben, kérelmezte, hogy a város adja meg számára az illetőségi bizonyítványt és juttasson részére némi segélyt. Mindkét kérését megtagadták, Jókai viszont támogatta. Az 1891-ben nyílt 48-as kiállítás Kossuth szobáját még napokig őrizte. Jókai Mór felkereste a szegénysorban élő, betegeskedő Mária főhadnagyot. Pénzzel támogatta, tárcákat írt róla. Legendája Huszka Jenő operettje nyomán vált világhírűvé.

Jókainé Laborfalvi Róza

Jókainé Laborfalvi Róza szobrának támogatása.1884-ben egy országos gyűjtést követően Győr város közgyűlése kiemelkedő összeggel támogatta Laborfalvi Róza mellszobrának elkészítését (Kgy. 186/188).

Legvégül betűhíven közöljük a Jókai Mórral kapcsolatos győri döntéseket:

Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1893. május 13.

„Elnök a tárgysorozat első pontja gyanánt a dolog természeténél fogva Dr. Kautz Gusztávnak Jókai Mór díszpolgársága ügyében beadott indítványát tűzi ki melynek kapcsán olvastatott Szávay Gyula bizottsági tagnak írásban benyújtott azon pótindítványa, hogy a Gyár-utcza Jókai Mór nevéről Jókai-utczának neveztessék el. –

A kelt indítványok általános helyesléssel fogadtatván Győr szab. kir. város törvényhatósági bizottsága Jókai Mórt a magyar nemzeti irodalom terén ötven éven át kifejtett s nemzetünk egész szellemi életét átölelő közhasznú munkásságának elismeréséül Győr város díszpolgárává egyhangú lelkesedéssel megválasztja s a nagy költő iránti tisztelete látható kifejezéséül az úgynevezett „Gyár-utczát” az ő nevéről „Jókai-utczá”-nak nevezi el.

Elhatározza továbbá, hogy a város törvényhatósága a költő ötven éves írói jubileuma alkalmából rendezendő ünnepélyeken magát küldöttségileg képviselteti s e végből valamint a díszpolgári oklevél átnyújtása végett: Zechmeister Károly kir. tanácsos polgármester elnöklete alatt: Francsics Norbert, Hauser György, Dr. Kautz Gusztáv, Dr. Németh Antal, Szávay Gyula és Tauber Károly bizottsági tagokat kiküldi.

Utasíttatik mindezekhez képest a városi tanács, hogy a díszpolgári oklevelet kellő időben elkészíttesse az utcza keresztelést pedig a költő jubileumi ünnepélye alkalmával teljesítse.

Miről Zechmeister Károly kir. tanácsos polgármester mint a küldöttség elnöke, úgy a városi tanács jelen végzésen értesítendők.”

Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1893. november 14.

„A tanács mint állandó választmány 8432/893 sz. a. kelt javaslata kapcsán beterjeszti a Jókai ünnepélyt rendező bizottságnak az ünnepélyben való részvétel iránti felhívását.

Előre bocsájtásával annak, hogy a város közönsége Jókai Mór ötven éves írói működését megünnepelni saját kezdeményezéséből már akkor elhatározta midőn f. évi május 13-án tartott törvényhatósági közgyűlésében a koszorús költőt és írót városunk díszpolgárává megválasztotta s a nagy költő iránti tisztelete látható kifejezéséül az ugy nevezett „Gyár-utczát” az ő nevéről „Jókai-utczának” nevezte el, – a törvényhatósági bizottság közgyűlése hozott határozatából kifolyólag elhatározza hogy a város közönsége a helyben rendezendő ünnepségeken felül a Jókai Mór tiszteletére Budapesten 1894 évi január hóban rendezendő ünnepségeken is részt vesz s ezen ünnepségeken való képviseltetésével a f. évi 79 számú közgyűlési határozattal a díszpolgári oklevél átnyújtására kiküldött küldöttséget megbízza.

Tekintve pedig, hogy időközben közéletünk jeleseiből bizottság alakult, mely Jókai Mór összes eddig megírt és az ünnepség lejárásáig megírandó munkáinak nemzeti díszkiadását akként fogja eszközölni, hogy a kiadási költségeken felül fennmaradó összeget mint nemzeti ajándékot Jókai Mórnak írói tiszteletdíjképen felajálja, – hogy ezen úgy a nemzethez, mint a nagy költőhöz egyaránt méltó törekvést a kívánt siker koronázza a közgyűlés Jókai Mór összes műveinek nemzeti díszkiadásából egy példányt megrendel s annak 200 frt előfizetési díját a jövő 1894 évi költségelőirányzat rendkívüli kiadások rovatának terhére megszavazza. –

Utasíttatik ehez képest a pénztár, hogy az ekként megszavazott 200 frt előfizetési díjat az előfizetési pénzek kezelésével megbízott „Budapest belvárosi takarékpénztár-részvénytársasághoz” jövő 1894 évi január hó folyamán postautalványon küldje el a Számvevőség pedig a rendkívüli kiadások rovatán elszámolja, Tóth Béla kiadó pedig az iratok mellett levő megrendelési ívet a Jókai-jubileum bizottságának Budapesten IV. Koronaherczeg-utcza 3 sz. a. küldje meg.

Végül a felhívás kapcsán küldött gyűjtőív előfizetők gyűjtése végett a felhívás pedig a helyi ünnepélyek rendezésénél leendő figyelembevétel végett Zechmeister Károly kir. tanácsos polgármesternek mint a f. évi 79 sz. közgyűlési határozattal kiküldött küldöttség elnökének kiadandó. –

Erről Zechmeister Károly kir. tanácsos polgármester a pénztár és Számvevőség úgy Tóth Béla kiadó jelen végzésen, Gerlóczy Károly kir. tanácsos Budapest főváros polgármestere mint az ünnep rendező bizottság elnöke pedig a küldöttségi tagok neveinek közlésével átiratilag értesítendők.”

Jókai Mór

Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1904. május 13.

„Polgármester jelentése a város díszpolgárának – Jókai Mórnak elhunytáról.

A közgyűlés tudomásul veszi a város polgármesterének azon intézkedését, mely szerint a nagy költő és városunk díszpolgára halál hírének vétele alkalmából a város székházára a gyászlobogót felvonatta, a város közönségét a temetésen küldöttség által képviseltette, s a nagy költő ravatalára az igaz nagyrabecsülés koszorúját helyeztette. – Elhatározza továbbá a közgyűlés, hogy legnagyobb regényírónk, városunk díszpolgárának elhunyta alkalmából érzett igaz és mély fájdalmát a gyászoló családnál levélbelileg tolmácsolja.”