Könnyű volt? Így értékeltétek a történelem érettségit!
Délelőtt 11-kor véget ért a töriérettségi is. Mit gondolnak a győri diákok a középszintű feladatokról, esszékről és a forrásokról? Cikkünkből kiderül!
A kereszténység születéséről, az iszlámról, a kapitalista gazdaságról, a Rákóczi-szabadságharcról, a dualizmus kori Magyarország gazdaságáról, az első világháború idején fellépő élelmiszerhiányról, és egy 1957-es Kádár János-beszédről is szerepeltek kérdések a középszintű töriérettségi első, rövidebb feladatokból álló részében. A diákoknak a hódmezővásárhelyi iskolakörzetek átszervezéséről is el kellett olvasniuk egy szöveget, értelmezve a szegregáció, integráció, hátrányos helyzetű diák fogalmát.
A középszintű történelemérettségi második részében a diákok négy esszéfeladatot kaptak, ezek közül azonban csak kettőt kellett megoldaniuk – a négy téma között idén az első ipari forradalom, a KGST-országok, a magyarországi etnikai változások és a nyilasuralom is szerepelt.
A feladatsor kétféle esszéfeladatot tartalmazott. Egy rövid feladatot – a megadott témát 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kellett kifejteni – és egy hosszút, amely egy 210-260 szavas esszé megírását várta a diákoktól.
A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmazott.
A vizsgázóknak a négy feladatból kettőt kellett választaniuk: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.
Volt ugyanakkor egy további szabály: ha a vizsgázó a rövid esszét egy 1849 előtti korszakról írta, a hosszú esszéjének az 1849 utáni témáról kellett szólnia, és fordítva.
De lássuk, hogyan értékelik a győri végzősök a 2018-as történelem érettségit?
„A töri is teljesen korrekt volt, egy két gondolkodtatóbb részt tartalmazott, például az ENSZ-el kapcsolatos feladat, de voltak könnyebb példák is, ahol képekkel kellett dolgozni. A teszt része minimális tudással jól teljesíthető volt” – kezdi beszámolóját a révais Ákos, aki portálunknak elárulta azt is, hogy a történelem érettségi további részében a KGST-ről, valamint a magyar etnikai viszonyokról írt. „Örültem mikor megláttam ezeket a témákat, hiszen az atlasz rengeteg segítséget nyújtott, és a források is jók voltak! Szerintem biztos az 5-ös!”
A Jedlikben érettségiző Tamás németül teljesítette a történelem vizsgát, ez önmagában sem kis feladat, ő mégis elégedett saját teljesítményével. „Jól sikerült, jó feladatokat kaptunk, igaz azt sajnálom, hogy tanulmányaim során Mátyás király valahogy kimaradt. Két esszét is írtam, ebből a második a nacionalizmusról szólt.”
„A rövid feladatokban, a második világháborún és az eszméken kívül szinte minden volt” – ezt már a deákos Márti mesélte a Győr Plusznak. „Karikázós volt minden, minimális háttértudás kellett csak, hiszen az atlasz és a források nagy segítséget nyújtottak. A második részben a keleti blokk gazdasági jellemzőit, és a 18. századi Magyarország társadalmi változásait választottam, remélem jól sikerült, mind a rövid, mind pedig a hosszú fogalmazásom” – tette hozzá Márti.
eduline.hu/Győr Plusz