Kórházi kórkép: vezet-e vissza út külföldről?

Az évek óta tartó orvoselvándorlás után felerősödött az egészségügyi szakdolgozók külföldi munkavállalása is.

A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházból az elmúlt egy hónapban 14 nővér és ápoló ment dolgozni Ausztriába, Németországba és Angliába. A dolgozók fele a traumatológiáról távozott, közöttük van olyan is, aki Bécsben takarít egy szállodában, a nővéri fizetése négyszereséért. Az orvosi kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke úgy látja, a jövőben tovább fokozódhat a nyugat-európai munkahelyek elszívó ereje.

– Az elmúlt egy hónapban megindultak az ápolók külföldre. A traumatológiáról 7, az egyes belosztályról 4, a tüdőosztályról 3 ápoló ment el úgy, hogy tudjuk, külföldre mennek. Az orvoselvándorlás ehhez képest szinte jelentéktelenné fog válni, ha ez így folytatódik – tudtuk meg Tamás László Jánostól, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főorvos-főigazgatójától.

Az elmúlt években 26 orvos hagyta el a kórházat, vagy kért fizetés nélküli szabadságot, majd külföldi klinikákon álltak munkába. A nővérek és ápolók nem feltétlenül az egészségügyben helyezkednek el. A cél, hogy többet keressenek, mint itthon.

– Ha szociális munkára jelentkeznének, az is elég lenne, de a magyar ápoló egy kincs külföldön, mert meg tudja oldani az ápolási problémákat is – mondja a főigazgató. – Egy féléves nyelvkurzust is kifizetnek nekik, egy féléves, teljes kinntartózkodási költséget kifizetnek, amíg ott megtanulja a nyelvet, de nagyon a nyelvtudásra sincs mindenhol szükség. Konkrétan az egyik dolgozónk takarítónőnek ment Bécsbe egy szállodába, mert ott keres 1500 eurót.

A távozó szakdolgozók egy része azért vállal külföldön munkát, mert az elmúlt években felhalmozott hiteltartozásait próbálja kifizetni. Egyre többen kérik, hogy éjszakai műszakba osszák be őket, hogy nappal máshol dolgozhassanak. Van, aki a házi beteggondozásban, más áruházi pénztárosként próbál pluszjövedelemre szert tenni.

– A másod- és harmadállások között vergődő egészségügyi szakszemélyzet érthetően a főállásába, a munkaidejébe visszatérve nem lesz pihent állapotban, sokkal nagyobb a tévesztés, a hibázás lehetősége. Ez gyógyszerezésnél óriási kockázatot jelent egy kórházi osztályon – vélekedik Begya László. A Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke szerint az elmúlt években külföldre távozott közel kétezer magyar orvos és egészségügyi szakdolgozó száma tovább emelkedhet.

– További egymillió egészségügyi személyzet, ellátó személyzet hiányát jelzik az előrejelzések Nyugat-Európában. Ez hatalmas elszívó erő, hogyha az itteni fizetéseknek csak a négy-ötszörösével kap többet egy szakdolgozó, már az hallatlanul nagy csábítás a számára – így Begya László.

Jelenleg egy 20-30 éves munkaviszonnyal, és nagy szakmai tapasztalattal rendelkező nővér legfeljebb bruttó 100-110 ezer forintot keres a hazai kórházakban. A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a kormány által januártól tervezett állami fenntartásba vonás egyik legnagyobb tétje, hogy sikerül-e megtartani a munkaerőt, amelynek kiszolgáltatottsága és alulbérezése az elmúlt nyolc évben minden korábbinál nagyobb méreteket öltött.

Bakács László