Kortárs alkotások a művészetek vonzásában
A fiatal nemzedék nem hagyott fel az olvasással, csak éppen más formában kívánja fogyasztani a verseket, vagy épp a prózai alkotásokat.
Az Így szerettek ők c. irodalmi szerelmeskönyveknek köszönhetően vált sikeressé Nyáry Krisztián, aki műveiben elsősorban íróink, költőink, művészeink, vagy épp meghatározó történelmi személyiségeink, szerelmeiről, személyes döntéseiről mesél könnyedén, játékosan. Az író a XVII. Könyvszalon vendége volt, a Játékok és szerelmek c. könyvbemutatóról ITT olvashatnak részletesebben.
Nyáry Krisztián egyes művei a könyvlapon túl is hatnak, különböző művészeti ágak összekapcsolásában pedig újra megelevenednek. Előfordul azonban az is, hogy művészeti alkotások szólítják meg az írót, ihlettel szolgálva a novellákhoz.
A szerző egyik korábbi könyve A festői szerelmek c. kötet magyar művészek képeihez született. „Hiába akadt egy-egy jó tollú magyar festőnk, akik megírták életük történetét – a festők alapszabályként nem írtak. Legtöbbjük magánéletéről nem szövegek maradtak fent, hanem a festmények. Kevesebb lehetőségem volt az idézetekkel játszani, mint íróink, költőink szerelmi életének bemutatásánál. Így arra gondoltunk, hogy egy kiállítást is tartanánk híres festőink életművének a magánéletet is bemutató részéről. Elsősorban azok az alkotások kaptak itt helyet, amelyek párkapcsolataikat, múzsáikat ábrázolják és könyvlapokon is olvashatunk róluk. A két művészeti ág találkozása sokkal több embert vonzott” – beszélt az író korábbi könyvéről és az életre hívott kiállításról.
Az idei évben megjelent, Játékok és szerelmek c. kötet kapcsán pedig három művészeti ág fonódik össze az irodalommal, és színesíti a prózát: a zene, a színészet és a vele szoros kölcsönhatásban élő táncművészet. A dalcímek inspirálták a novellák megszületését, majd az alkotást a Madách Színházban zenés-táncos produkcióként állították színpadra, melyben néha egy-egy novella az író felolvasásában is hallható.
Az író fontos gondolatokat fogalmazott meg – a XVII. Könyvszalonon – arról, hogy az összművészetiség, mint jelenség miként lendíthet a fiatalabb generáció olvasási szokásain.
„Sokat hallani arról, hogy a fiatalok nem olvasnak, vagy nem érzik úgy, hogy szépirodalmat kell olvasniuk. Én viszont egyre inkább azt látom, hogy ők érdeklődnek a versek után, csak éppen más formában fogyasztanák azokat” – vélekedik az író.
Amennyiben nyitott szemmel járunk a világban – mi magunk is láthatjuk – hogy rendkívül sok gimnazista, illetve huszonéves fiatal kíváncsi olyan produkciókra, ahol kortárs költők versei szólalnak meg kortárs zenészek előadásában. Vagy éppen a slam poetry műfaj iránti rajongás is megfigyelhető napjainkban: a kortárs lírai szövegekkel való találkozás éppúgy vonzza a fiatalokat.
Az olvasóközönséggel való személyes interakció is új értelmet nyer ebben a változó világban.
„A mai író-olvasó találkozók is egyre inkább megszerkesztett művészeti estekké válnak, színészi, táncos produkciókkal kiegészítve, és a közvetlen kapcsolatra helyezve a hangsúlyt. Látom, hogy a fiatalok keresik és meg is találják ezeket a lehetőségeket. Azoknak pedig sokkal könnyebb könyvet adni a kezébe, akik tudják mire is kíváncsiak az irodalmon belül” – fejtette ki Nyáry Krisztián.
Horváth-Simon Barbara
Fotó: O. Jakócs Péter