Külföldi egyetemisták Győrben, győri egyetemisták külföldön
Jelenleg a világ különböző országaiból évente mintegy 150 külföldi hallgató tanul a győri Széchenyi István Egyetemen. Azt szeretnénk, ha ez a szám 3-5 éven belül 600-800-ra emelkedne – jelentette ki lapunknak adott interjújában Komlósi László Imre professzor, az egyetem nemzetközi együttműködéseiért felelős rektorhelyettese.
Minden felsőoktatási intézmény azt szeretné, ha autonóm módon működhetne. Mindez azt jelenti, hogy az oktatásban és kutatásban azok a szakemberek határozzák meg a dolgok menetét, akik az egyetem saját munkatársai – kezdte gondolatait a rektorhelyettes. – Ez persze nincs mindig így, mert függünk a fenntartó finanszírozásától és a demográfia is kedvezőtlenül alakul, csökken a felvehető magyar hallgatók száma. Ebben a helyzetben az egyik kitörési pont lehet a nemzetközi együttműködések rendszere, amely segít abban, hogy a köldökünknél tovább lássunk. Győrben az Audi jelenléte nem csak kimagasló gazdasági tényező, hanem kulturális kisugárzása is van, ami nagy vonzerő a hallgatóink számára. A mi szempontunkból a nemzetközivé válásban ez nagyon fontos.
Ez azt jelenti, hogy az Audi közreműködésével szélesíteni tudják a nemzetközi kapcsolatokat?
Egyértelműen. A Karlsruhei Műszaki Egyetemmel, a Stuttgarti Műszaki Egyetemmel, a Berlini Műszaki Egyetemmel és természetesen az Ingolstadti Műszaki Főiskolával olyan kapcsolatot alakítottunk ki, amelynek keretében a győri hallgatóink bekapcsolódhatnak a németországi képzésekbe.
Számszerűsíthetőek a nemzetközi kapcsolatok?
Az Erasmus Plus program keretében hallgatói és oktatói cseréket hozunk létre. A győri egyetemisták közül évente négyszázan juthatnak ki külföldi egyetemekre, mi pedig jelenleg százötven külföldi hallgatót tudunk fogadni. A hallgatók nem csak európai országokból érkeznek, hanem például Törökországból, Kínából, Vietnamból, Kazahsztánból, Ukrajnából, Oroszországból, de Thaiföldről és Indonéziából is.
Maradjunk először a négyszáz győri egyetemistánál, akik külföldön tanulhatnak.
Ők egy félévet tölthetnek külföldi egyetemen, az oktatás nyelve angol Németországban éppúgy, mint Spanyolországban vagy Törökországban. De angolul folyik az oktatás Győrben, több mesterszakon is.
A külföldi hallgatók nyilván pénzt hoznak a Széchenyi-egyetemnek.
Természetesen. Egy-egy félévért 2500-3500 eurót fizetnek, a tandíj nekünk komoly bevételt jelent. Mi elsősorban nem Nyugat-Európából várunk hallgatókat. A célterületeink Kína, Vietnam, India, Törökország, Oroszország, Kazahsztán és Ukrajna. A célunk az, hogy az önköltséges hallgatók számát 3-5 éven belül a mostani 150-ről 600–800 hallgatóra emeljük.
Mi vonzhat például kínai diákokat Győrbe? Hogy az unióban tanulhat és itt az Audi?
Ezek feltétlenül vonzerőt jelentenek. Ezenkívül egy dinamikusan fejlődő városban élünk, Bécs és Pozsony közelében. Egy hallgatónak az utazás is fontos, ha már itt tanul, szereti bejárni a környéket is, s Győr centrális helyen fekszik. A városban van egy életpályamodell és nem kizárt, hogy közülük többen le is telepednek, hiszen a nemzetközi munkaerő itt nem újdonság.
Vagyis a bevétel mellett a presztízs is fontos az egyetemnek, amit a külföldi hallgatók jelentenek?
Olyannyira, hogy amikor kutatáshoz partnereket keresünk, azt is nézik, vannak-e nálunk mesterszakos hallgatók, akik majd itt szereznek doktori diplomát is. Jó hátszélben vagyunk most, a gazdasági és kulturális környezet ideális Győrben. Minőségi oktatást és kutatást kell fenntartanunk, mert ez a legjobb cégér és a legbiztosabb befektetés is egyben.
Koloszár Tamás
Fotó: Marcali Gábor