Légikatasztrófák nyomában a győri Nyugdíjasegyetemen
Hosszú évek óta töretlen népszerűségnek örvend a Széchenyi István Egyetem szépkorúaknak szóló előadássorozata. Zsúfolásig megtelt az egyetemi csarnok küzdőtere a Nyugdíjasegyetem 2018/2019-es évadának első előadásán is. Mindenki teljes biztonságban érezhette magát annak ellenére, hogy a népszerű előadó, dr. Németh Péter a légikatasztrófák nyomába eredt.
„Remélem, megnyugtató élményben lesz részük, és azzal a tudattal fognak hazaindulni innen, hogy eddig feleslegesen féltek a repüléstől. Mindenki fél valamitől, elmondom, én a sáskáktól félek. Persze a repüléstől biztosan sokkal többen tartanak, mint a rovaroktól. A feleségem a második gyermekünk világra jötte előtt mondta, hogy még mindig inkább szülni megy, minthogy repülnie kelljen. Pedig nagyon sokat repült korábban” – mondta bevezetőjében a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék egyetemi docense.
Dr. Németh Péter repüléstörténeti áttekintéssel kezdte az előadását a Wright fivérek első, 1903-as repülésétől a XXI. századra már százmilliókat utaztató, és a legbiztonságosabb közlekedési móddá vált légiközlekedésig. Mint az előadáson elhangzott adatokból is kiderült, egy repülőúthoz képest biciklivel vagy autóval menni valahová kimondottan veszélyes.
Sajnos az emberiség történetében a legnagyobb technológiai fejlődéseket általában a háborúk hozták, amikor a pusztításra lehetett használni valamit. Így volt ez a repülésben is. A második világháborúban például rakétahajtóműveket fejlesztettek ki, amilyenekkel később a Holdat is meghódították, illetve sugárhajtóműveket, amik máig a polgári repülés alapját adják.
„Mennyi az esélye annak, hogy valaki légibalesetben fog meghalni? Egy a hétmillióhoz. És annak, hogy autóbaleset során éri utol a végzet? Egy a tizennégyezerhez. A kerékpározást tekintve ugyanez a viszonyszám egy a nyolcvannyolcezerhez. Még annak is majdnem háromszor nagyobb az esélye, hogy villám csap valakibe, mint annak, hogy lezuhan a repülőgépe. Ezért ha valaki izgulós, inkább arra az időszakra tartogassa, amíg az autópályán elér a repülőtérig. A terminálnál már megnyugodhat. Ott nem csaphat bele a villám, és nem gázolják el biciklistül. Szinte nagyobb biztonságban van valaki a repülőn, mint saját otthonában” – világít rá dr. Németh Péter, és a miértre is megadja a választ.
Zsúfolásig megtelt a csarnok szépkorú hallgatókkal.
A repülőgépeket sokkal-sokkal komolyabban ellenőrzik gyártásuk során és az üzemeltetésük alatt is, mint az autókat. Időszakonként kötelezően cserélik az alkatrészeket. Általában több motorjuk van, ha elromlik az egyik, a másikkal is le tudnak szállni. Ilyen biztonság mellett nagyon kicsi az esélye annak, hogy katasztrófa történik. A pilóták kiképzése sem hasonlítható az autós jogosítvány megszerzéséhez. Nagyon komoly feltételeknek kell megfelelniük, és időről időre újra kell vizsgázniuk. Minden lehetséges helyzetre felkészítik őket, és alaposan ismerniük kell a gép műszaki tulajdonságait is. A repülőterek felszereltsége, a repülésirányítás fejlettsége tovább erősíti a repülésbiztonságot. Ha ezek után mégis történik ritkán egy-egy légikatasztrófa, nagyon alaposan, akár évekig is vizsgálódnak. Ha kell, több millió kis darabból rakják újra össze a gépet, hogy megtalálják a szerencsétlenség okát, és megakadályozzák hasonló estek előfordulását.
Az összetett biztonsági rendszer mellett mégis milyen okok vezethetnek nagy ritkán légikatasztrófához? Az időjárás, a köd, a jegesedés, a szélnyírás például. Előfordulhat motorhiba üzemanyaggondok vagy nem megfelelő karbantartás miatt. A gép szerkezetének hibája, az átesés, a tűz, az emberi mulasztás is szerepet játszhat ebben.
„Összességében mégis mindenki megnyugodhat, a légiközlekedés valóban nagyon biztonságos. Ráadásul a hatványozottan növekvő utaslétszám és a sokasodó járatok dacára a statisztikák évről évre tovább javulnak” – zárta nagyon jól felépített, érdekes előadását dr. Németh Péter.
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem