Legyél Te is energetikai veszteségfeltáró auditor!
Végzett az első évfolyam az „energetikai veszteségfeltáró auditor” szakirányú továbbképzési szakon a Széchenyi István Egyetemen. A képzés Dr. Torma András kezdeményezésére és irányításával valósulhatott meg a Környezetmérnöki Tanszéken. A tanszékvezető egyetemi docens maga is az elsők között végezte el a képzést azon túl, hogy az előkészítést is végigvitte. Augusztus végéig várják a jelentkezőket a szeptemberben induló új tanévre.
„Nem összeférhetetlen egymással, hogy bár én vagyok a képzés vezetője, magam is diplomát szereztem az első évfolyamon. Egyrészt a téma is érdekelt, másrészt ez volt az első, pilot évfolyam, szerettem volna belülről végigkövetni, hogy minden jól működik-e. Amiket kitaláltunk, koherensek-e egymással, illetve gördülékenyen megy-e a képzés. Egyféle minőségbiztosítás is volt a részvételem” – mondja Dr. Torma András.
Magyarországon ez az első és máig egyetlen, ilyen jellegű felsőfokú képzés annak ellenére, hogy már három éve törvény írja elő, és kötelezi a nagyvállalatokat az energetikai audit elvégzésére. Kiválthatják ezt energiamenedzsment rendszer kiépítésével, de sok cég nem ezt választja. Ezzel párhuzamosan nőtt meg az igény az energetikai auditor szakma iránt. A jogszabályban leírt előfeltételek mellett mindössze annyi szükségeltetik hozzá, hogy a Magyar Mérnöki Kamaránál el kell végezni egy tanfolyamot, letenni a vizsgát, és az alapján megadják a szakmagyakorlási jogosultságot.
„Az előfeltételek teljesülése és a sikeresen letett vizsga nem feltétlenül jelenti minden esetben azt, hogy az energetikai auditorok máris mindenre kiterjedően ismernék ezt a tématerületet és képesek lennének teljeskörűen művelni is. Mi azt gondoljuk, hogy az energetikai veszteségfeltárás egy nagyon fontos terület környezetvédelmi és költséghatékonysági szempontból egyaránt, így szükséges, hogy a lehető legszélesebb ismeretekkel rendelkező kollégák legyenek a szakmában. Ha nem kell kifizetni például a villany-, vagy a fűtésszámla húsz százalékát, annak mindenki örül. Tehát érdemes ezt a területet is professzionálisan művelni, hogy valóban hozzáadott értéket adjon a megrendelőknek. Azt sem szerettük volna, hogy az energetikai auditor kifejezés kiüresedjen és mindenki csak egy jogszabályi előírás minél egyszerűbb teljesítését lássa benne. Ezért is fogtunk egy releváns, felsőfokú képzés megvalósításába” – mondja Dr. Torma András.
A tanszéken két tervező workshopon a szakma elismert képviselőivel – akik aktívan részt is vesznek a képzésben –, a jogszabályalkotókkal és az egyetemi szféra részvételével elkészítették a tantervet. Egy kétféléves képzésbe belesűrítettek mindent, ami egyébként kell a kamarai vizsgához, a szakma gyakorlásához, és akkreditáltatták a szakirányú továbbképzési szakot. A Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékén tavaly szeptemberben így indulhatott meg Magyarországon elsőként a hiánypótló képzés, ahol mélyen belemennek a terület műszaki, tudományos hátterébe és a gyakorlati, alkalmazási szintekbe is. A végzősök most, júniusban kapták meg a diplomájukat.
Ha valaki komolyan akarja venni, hogy az általa használt ingatlan valóban energiahatékony legyen, Dr. Torma András azt tanácsolja, hogy már a tervezéskor nagyon figyeljen oda a részletekre, hiszen minden ott dől el. Fontolja meg például, hogy akar-e megújuló energiákat használni. Meglévő ingatlannál, ha elvégeztetünk egy valós energetikai veszteségfeltárást, rangsorolni kell a szükséges intézkedéseket. Ha van például egy leromlott állapotú épületünk korszerűtlen fűtési rendszerrel, akkor a logika azt diktálja, hogy először csökkentsük az épület hőigényét, szigeteljük, és az így jelentkező igényekre alapozva alakítsuk át, fejlesszük a fűtési rendszert, és ne fordítva. Hasonló logika mentén kell gondolkozni a különféle üzemi technológiák veszteségeinek feltárásánál, megszüntetésénél is. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az energiaveszteség-feltárás rendszeres tevékenységet igényel, hiszen elállítódhatnak a berendezések, szivárgások keletkezhetnek, új, ugyanakkor egyre energiahatékonyabb technológiák jelenhetnek meg a piacon. Gondoljunk csak például a LED fényforrásokra.
Az iparvállalatok irányába is fontos üzenet a teljes életciklusú költségszemlélet. A beszerzési logika manapság leginkább arról szól, hogy ami a legolcsóbb, azt vesszük meg, de nem ez a legjobb megoldás. A hétköznapokra lefordítva két hűtőszekrény közül azért érdemes megvenni a drágább, de energiahatékonyabb változatot, mert hosszú távon, a teljes életciklust tekintve megtakarítást eredményez. Fontos lenne, hogy ez a gondolkodás teret nyerjen akár a családoknál, akár a vállalati, akár a közszférában akkor is, amikor energiaveszteség feltárásra lesz szükség. Itt is érdemes megnézni, hogy milyen tudású, végzettségű szakembert bíznak meg ezzel, ha valóban szeretnének odafigyelni a költségeikre és a környezetvédelemre.
Nyerges Csaba