Luca napja van- készül a boszorkánylátó szék

December 13-án, Szent Lúcia napjához babonák, népszokások és hiedelmek fűződnek. Többek között a legismertebb lucaszék elkészítése, mely a mai napon veszi kezdetét.

Az ötszög alakú szék, melyet ezen a napon kezdtek faragni kilencféle fát (körtét, somot, jávorfát, kökényt, borókát, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát) kellett, hogy tartalmazzon, valamint karácsony napjáig el kellett készülnie, hiszen legfőbb funkciója nem más, mint, hogy az éjféli misén használják. A lucaszék lassan készült, minden nap csak egy műveletet lehetett rajta elvégezni, innen ered a mondás is, miszerint „Lassan készül mint a Luca széke“.

Készítője magával vitte a széket december 24-én az éjféli misére, s ekkor a székre felállva megláthatta, hogy a templom gyülekezet tagjai közül kik a boszorkányok. A monda szerint a boszorkányok látványa minden esetben kiáltással járt,ezért gyorsan szaladnia kellett, s maga mögé mákot szórva biztosítania, hogy leleplezett üldözői ne érjenek a nyomába. Az otthon már biztonságot nyújtott, de a lucaszéket mindenképpen el kellett égetni.

Maga Szent Lúcia története is a legkegyetlenebb mondák közé tartozik. a mélyen tisztelt szűz és vértanú egyszer elkísérte beteg édesanyját Cataniába, Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulását kérjék. Imái meghallgatásra leltek, édesanyja meggyógyult, az álmában megjelenő Ágota pedig felajánlotta neki a keresztséget.

Lúcia ettől a jeles naptól kezdődően Jézus jegyesének vallotta magát, s elvetette a lehetőségét annak, hogy halandó ember asszonya legyen. Elhagyott vőlegénye ebbe a döntésbe nem tudott belenyugodni, ezért feljelentette a lányt keresztény hite miatt Pascasius fejedelemnél.

A fejedelem megpróbálta a lányt bálványimádásra kényszeríteni, majd bordélyházban akarta ártatlanságában megszégyeníteni, de Isten segítségével nem sikerült elvonszolnia a szüzet. A fejedelem ezután kiadta a parancsot: olajjal és szurokkal öntsék le és égessék el! Ám hiába volt minden, a tűz nem fogott Lúcián. Végül rabtartói elvágták a torkát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte.

Mivel a Lucia név a latin lux, azaz a „fényesség“ szóból származik, nem véletlen, hogy fényhozó Szent Lucáról beszélünk. Hozzá imádkoztak a vakok, a szembetegségben szenvedők, de a földművesek, kézművesek, párnakészítők és varrónők is, mivel mind hegyes szerszámokkal dolgozott.

Babona: az év legsötétebb időszakára esik Luca napja, a néphit szerint a gonosz, alantas szellemek visszajárnak, a fény és vidámság mellett negatív hozadékai is lehetnek, valamint az ősi hiedelemvilágban élt ágy ártó, rontó nőalak : Luca asszony.

Áldás: Luca napjához köthető a búzaültetés. Ezen a napon kis tálkába búzát szórt a háziasszony, amit karácsony napjáig öntözgetett, s minél magasabbra hajtott ki, s minél jobban kizöldült addigra, annál bővebb termést jósoltak a következő esztendőre. Belsejébe mécsest, gyertyát volt szokás helyezni.