Ma van hamvazószerda, kezdetét veszi a böjt

Hamvazószerdával megkezdődik a nagyböjt időszaka, amely idén február 14-re esik.

Idén a negyvennapos húsvéti előkészületi időszak február 14-én kezdődik – erre a napra esik hamvazószerda -, és március 29-én ér véget. Hamvazószerda pedig a húsvét vasárnap előtti negyvenedik napot, egyben a nagyböjt kezdetét jelenti.

Hamvazószerdán és a rá következő vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hinti meg, vagy kereszt alakú hamujellel jelöli meg a pap, miközben hagyományosan a következőket mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” Vagy: „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban!” A hamuval való megszórás egykor csak a nyilvános bűnbánók szertartása volt. A 12. századtól az egyházi szertartás része lett, amelyet még 1091-ben rendelt el II. Orbán pápa. A hamu jelképezi a bűnbánatot a megtérésre, és persze magát az elmúlást.

Nagyböjt

Hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjt van, nagyböjt további péntekjein pedig ajánlott a hústól való tartózkodás az egyház szerint.

A böjtöt sokan különféle tél végi és tavaszi méregtelenítő kúrákkal és szervezettisztító programokkal váltják ki. Kovács Andrea dietetikus szerint ezek közül is igen népszerűek azok, amelyek valamilyen élelmiszert vonnak el szervezettől: legyen az hús, liszt vagy cukor. A szakember fontosnak tartotta megjegyezni, felkészületlenül ne ugorjunk bele a böjtbe, mint minden másban, itt is érdemes a fokozatosság elvét követnünk. Már az is böjtölésnek számít, ha kevesbbet eszünk, mint korábban. Kovács Andrea azt tanácsolja, elsősorban nyers vagy párolt zöldséget együnk, kerüljük a cukros ételeket, hús helyett inkább halat fogyasszunk az előttünk álló 40 napban.

Követhetjük elődeink példáját is, akik kenyéren és vizen böjtöltek, de ez igen drasztikus megoldás lenne. Ha kibírjuk, érdemes tartanunk hetente egy léböjt napot, amikor zöldség- és gyümölcslevekkel, teával, ásványvízzel próbáljuk meg kibírni a napot. Ezekben a napokban kerüljük a különféle fogyasztó szereket, étrendkiegészítőket, hagyatkozzunk a tisztán természetes alapanyagokra.  A szakemberek tanácsa szerint az ételböjtöt kísérje sok mozgás és nagy folyadékbevitel, elsősorban szénsavmentes ásványvizet fogyasszanak.

Húsvét

Idén húsvétvasárnap április 1-jén, húsvéthétfő április 2-án lesz. A húsvét elnevezés arra utal, hogy a húshagyó keddel kezdődő nagyböjti időszak után ekkor szabad ismét húst fogyasztani. A húsvét és a nagyböjt között teremt átmenetet a nagyhét, amely valójában a böjt utolsó hete. A nagyhét a virágvasárnappal veszi kezdetét, ekkor emlékeznek meg a keresztények arról a bibliai eseményről, amikor Jézus szamárháton vonult be Jeruzsálembe.

A húsvét egy mozgó ünnep, tehát minden évben más napokra esik. A níceai zsinaton tettek kísérletet először arra, hogy meghatározzák az ünnep kiszámításának helyes időpontját. Ekkor olyan döntés született, hogy húsvét legyen minden évben a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Ez azonban sok bonyodalomhoz vezetett. Végül a katolikus egyház 1581-ben egy kánonba foglalva határozta meg a húsvét kiszámításának módját, melyhez azóta is ragaszkodnak.

Érdekes megjegyezni, hogy a kereszténység előtt számos népnél a tavaszi napéjegyenlőség idején tartották az úgynevezett termékenységi ünnepeket, amelyek elemei szintén a feltámadás és az újjászületés.

Húsvétkor a keresztények Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek. Nagycsütörtök az utolsó vacsoráról, nagypéntek a keresztre feszítésről, húsvétvasárnap pedig a feltámadás ünnepéről szól. A Biblia szerint Jézust nagypénteken feszítették keresztre, harmadnapra pedig feltámadt.

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutat be szentmisét hamvazószerdán, február 14-én 18 órai kezdettel.

A győri egyházi programokról itt tájékozódhat.

F.G.

fotó: pixabay/gyorplusz.hu/gyor.egyhazmegye