Szeptemberben helyezték üzembe a győr-péri repülőtéren azt a műszeres leszállító rendszert, amelynek segítségével rossz látási viszonyok és alacsony felhőalap mellett is biztonságosan landolhatnak a repülők. Vadász László ügyvezető szerint a rövid időszak alatt legalább kilenc gép pilótája biztosan nem vállalta volna a leszállást, ha nincs az ILS nevű berendezés.
Az idei év minden bizonnyal arany év lesz a győr-péri repülőtér biztonsági fejlesztéseinek történetében. A három tulajdonos – a győri önkormányzat, az Audi Hungaria Motor Kft. és a magyar állam – közel kétmilliárd forintot költött fejlesztésekre, s ezzel a repülőtér a regionális repterek kategóriájában európai szintre zárkózott fel. Egyebek mellett megnövelték a futópálya hosszát, és mindkét végéhez száz méter hosszú, úgynevezett végbiztonsági sávot építettek, s megújult a reptér fényrendszere is, amely éjszakai landolásnál vagy nappali, de rossz látási viszonyok közötti leszállásnál segíti a pilótát.
A biztonsági fejlesztések utolsó elemeként szeptemberben helyezték üzembe az ILS leszállító rendszert, amely közel kétszázmillió forintba került.
Az ILS, azaz az Instrument Landing System egy kétkomponensű rádiónavigációs rendszer, amelynek egyik alkotóeleme a földi telepítésű jeladókból, míg a másik komponense a repülőgépekre telepített ILS vevőből, jelkiértékelő és kijelző berendezésekből áll – magyarázza Vadász László, a Győr-Pér Repülőtér Kft. egyik ügyvezetője. – Az ILS a megfelelő műszerekkel felszerelt repülőgépek pilótái számára nyújt segítséget a leszállópálya helyes megközelítésében és a pontos leszállás kivitelezésében. Az ILS rendszer pontosságára jellemző, hogy az általa kijelölt siklópályát és iránysávot tartva, az arra alkalmas robotpilóta is képes elvégezni a megközelítést, mintegy 60 m magasságig.
Ez a berendezés ködben nélkülözhetetlen. Amíg Péren nem volt ilyen, gyakran előfordult, hogy a pilóták nem vállalták a leszállást, s más reptérre irányították a gépet. Mindez persze az utasoknak bosszúságot, az árut szállító cégeknek pedig anyagi veszteséget okozott. Beszerzése tehát a győr-péri repülőtér megbízhatóságát nagyban fokozza.
A beruházás hamar meg fog térülni, az eddig eltelt pár hétben kilenc repülő kényszerült volna Pér helyett más reptérre, ha nincs ILS leszállító rendszer – fogalmaz Vadász László, akitől megtudjuk azt is, a nappali kellemes időjárás ellenére, náluk november elsejétől életbe lépett a téli üzemmód.
Mivel a téli csapadékok és a hajnali és éjszakai jegesedés különösen veszélyes a felszállásra váró gépekre, start előtt a gépek szárnyait előbb jégtelenítik, majd jegesedésgátlóval fújják be. Erre a közelmúltban egy speciális, dán járművet vásároltak, amelynek két tartálya két különböző folyadékot tartalmaz, melyeket magas hőmérsékleten nagy nyomással juttatnak ki a repülőgép szárnyára és kormányfelületeire. A speciális jármű ötvenmillió forintba került.
S ha már tél és új beszerzés, Vadász László megmutatja azt a hóeltakarító traktort is, amelynek elején hótoló, a végén pedig seprű van, s további két járművel együtt a pályarendszer tisztán tartását szolgálja. Ugyancsak rendszerbe állt egy fékhatást mérő berendezés, mely képes a futópálya mindenkori állapotáról egzakt információval szolgálni.
Szerző: Koloszár Tamás
Fotó: Marcali Gábor