Megnyílt a Győri Könyvhét

Győr+
2015.06.04. 13:11

A 86. könyvhét vidéki országos megnyitóját tartották Győrben, a Baross úton csütörtökön délelőtt. Mától szombat estig 16 kiadó műveiből válogathatnak a könyvbarátok, tizenkét könyvbemutató, öt színielőadás és koncert színesíti az eseményt.

Skótdudaszó, majd Huzella Péter zenész és Németh Kristóf színész műsora csábította délelőtt a belvárosi járókelőket a Csónakos-szobornál felállított színpadhoz.

 

Kocsis András Sándor a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke személyes élménnyel kezdte köszöntőjét, elmondta, Győr az egyik kedvenc városa, a belváros gyermekkora óta elbűvöli.

 

A szakember a könyvhét történetét felidézve mesélte, 1927-ben Lillafüreden, az akkori kiadói egyesülés közgyűlésén, Supka Géza vetette fel a könyvhét ötletét, azon aggódva, hogy hazánkban az olvasás iránti igény csökken.

Két év múlva rendezték meg az első könyvhetet, melyet a Magyar Tudományos Akadémián nyitott meg Klebelsberg Kuno, és Babits Mihály olvasta fel legújabb munkáit.

Az 1929 óta eltelt időben csak egyszer, 1957-ben maradt el a könyvünnep, amikor a magyar írók szolidaritásból nem voltak hajlandók részt venni rajta. Több író akkor még börtön volt, köztük Zelk Zoltán is.

 

Idén az ország 80 városában rendezik meg a könyv ünnepét. 329 kötet jelent meg az alkalomra, köztük több mint félszáz verseskötet.

Kocsis András Sándor kiemelte, a magyar könyvkultúra mély gyökerekkel rendelkezik és szerinte az informatikai világban sem lesz vége a Gutenberg-galaxisnak, méginkább kitágul az. Hozzátette: legyünk büszkék a magyar nyomtatott kultúrára és a fantasztikus magyar írókra!

 

Dragomán György József Attila-díjas író megnyitó beszédében arra emlékezett, amikor 1987-ben Marosvásárhelyen, a román belbiztonság két kádere könyveket kobzott el a családjától. A négyezer kötetes könyvtárból találomra húzták ki a könyveket, és vitték el. A bezúzott könyvekből wc papír készült. Magyarországra településükkor fejenként ötven könyvet hozhatott át a család, a könyv akkor csempészárunak minősült, veszélyes tárgy volt.

Drogmán György hangsúlyozta, számra a szabadság legfontosabb gesztusa, hogy nem csak szabadon írhat, hanem szabadon olvashat is.

 

Szerző: Földvári Gabriella

Fotó: Marcali Gábor