Mi történik Győrben az idén?

Győr idei költségvetésének minden hatodik, hetedik forintját fejlesztésre fordítjuk – mondta Borkai Zsolt polgármester csütörtökön este a kamara székházában, ahol a várost érintő sok kérdésre adott részletes választ.

Sajátos helyzetben vagyunk, kezdte tájékoztatójának általános részét a polgármester. A tavalyi év elején még azt reméltük, hogy az idei esztendőre a nemzetközi pénzügyi válság már csak az utóhatásait érezteti, ám a krízis elhúzódik.

– Ebben a gazdasági környezetben kell fenntartani Győr működőképességét, s olyan infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani, melyek táptalajt teremtenek a munkahelyteremtéshez, a helyi vállalkozások fellendüléséhez, s a győriek jobb közérzetét szolgálják – fogalmazott Borkai Zsolt.

Utalt arra, hogy a korábban felvett önkormányzati hiteleket is törleszteni kell, de ennek nem lesz akadálya, a költségvetés stabil. A város valamivel több mint 41 milliárd forintból gazdálkodhat. Az érezhető a költségvetésben, hogy hiányzik belőle az ingatlanértékesítésekből származó, korábban jelentős össze. A mostani helyzetben azonban az ingatlaneladások legfeljebb párszáz millió forinttal gyarapíthatják a város kasszáját.

Az első kérdés arra vonatkozott: fennáll-e a veszélye annak, hogy a tervezett beszállítói parkot az Audi Győr helyett Gönyűn vagy Pozsonyban telepíti le.

– Mindenképpen az a cél, hogy ez a beruházás Győrben valósuljon meg, itt teremtsen munkahelyeket, ide fizessék utána az adót – hangsúlyozta a polgármester, majd kifejtette: a beruházás pályázati forrásból történő támogatás nélkül nem valósítható meg, sem Győrben, sem Gönyűn, sem Pozsonyban. A projekttámogatásra jók az esélyek, a tárgyalások jól haladnak, komoly aggodalmaim tehát nincsenek.

Az idén fejlesztésre szánt 6 milliárd forint sorsáról is részleteket akartak tudni az írásban előre kérdezők. Borkai Zsolt szerint a legnagyobb beruházás a Dunakapu-tér lesz. A múlt értékeinek szakszerű bemutatása és a parkoló kiépítése egyáltalán nem zárják ki egymást. A tervek szerint a beruházás 2013 nyarára megépülhet, bár a polgármester óvatosságból hozzátette: ez attól is függ, hogy megtámadják-e a különböző engedélyeket, mert az elnyújthatja a projektet.

Másodikként említette a Mobilis interaktív, járműipari, tudományos élményközpontot, melyet márciusban már át is adnak. Ez turistacsalogató képességén kívül a természettudományok irányába tudja terelni élményszerűen a fiatalok érdeklődését, hangoztatta.

A Jedlik-hídhoz kapcsolódóan elkezdődik a Kossuth utca épületeinek felújítása.

Az uszodával kapcsolatban konkrét helyszínt egyelőre nem árult el, de azt igen, hogy 50 méteres medencével rendelkező létesítményben gondolkodnak.

Kifejtette: a sportberuházásokhoz jó hátteret ad az Európai Ifjúsági Olimpia, melynek megrendezéséhez 10 milliárd forintos kormányzati garanciát kap Győr. Ebből újítják fel a Dózsa-pályát, s bár rendkívül óvatosan fogalmazott, nem tett ígéretet rá, megemlítette: nem teljesen lehetetlen, hogy a látványsportokra fordítható adóbevételek felhasználásával, azokat más forrásokkal kiegészítve megépülhet a multifunkciós csarnok. Ezt a kifejezést egyébként konkrétan nem használta, csak körülírta.

Arról is érdeklődtek a résztvevők, hogy mekkora éves bevétele van Győrnek az idegenforgalmi adóból, s azt az összeget mire fordítják. Kiderült: összesen 70 millió forint jön be ezen a címen.

– Nagy baj lenne, ha csak ennyit fordítanánk idegenforgalmi, turisztikai célra – jegyezte meg Borkai Zsolt. – Csupán a máris népszerű látogatóközpont kialakítása ennek a többszörösébe került.

Szóba jött a strand jövője is. A polgármester azt mondta: nem akarja másra terhelni a felelősséget, de egy 2006 előtti döntés értelmében az élményfürdő és a strand üzemeltetését elődei 30 évre odaadták egy magántársaságnak. Az önkormányzat lehetőségei ezért is korlátozottak, de jelenleg anyagi forrás sincs egy nagyszabású rekonstrukcióra. Évekkel ezelőtt megpróbálkoztak azzal, hogy olcsón adják a belépőket a strandra, ám az érdeklődés egyáltalán nem nőtt iránta.

– Közösségi térként a strand csak akkor működik megint, ha korszerű, élményelemekkel felszerelt fürdőhelyet alakítunk ki ezen a páratlanul szép területen. Asz idén erre nem futja a költségvetésből – tájékoztatta a kérdezőt a polgármester.

Hatáskör hiányában nem mondhatott bíztatót a MÁV-pályaudvar felújításáról sem.

–Egyikünk sem újítja fel a szomszéd házát. Márpedig a pályaudvar a MÁV tulajdona, a MÁV meg szerencsére nem a miénk. Kisebb renoválásokban partnerek voltunk eddig is, de a felújítás hatalmas összegét más tulajdonára akkor sem költhetnénk, ha volna rá pénzünk – magyarázta.

A Győr-Pér reptér sorsáról érdeklődő kérdésre pedig azt a választ adta:

– Az a legnagyobb baj, hogy 2002-ben valakik úgy döntöttek: a reptér területét beveszik a Natura 2000 programba. A fokozott, szigorú környezeti védelem miatt jelentős beruházásra alig van mód, vagy rendkívül drágán, rengeteg uniós engedély hosszadalmas beszerzése árán. Ennek ellenére nem mondtunk le a fejlesztéséről.

Természetesen a kamarában fölvetették a polgármesternek: lát-e lehetőséget a kis- és mikrovállalkozások adóinak csökkentésére.

– A jelenlegi pénzügyi helyzetben az idén nem tudjuk helyi pályázatokkal segíteni a kis- és mikrovállalkozásokat – állapította meg a polgármester. – Ezt a szándékunkat azonban véglegesen nem adtuk fel. Ha lesz lehetőségünk az adócsökkentésre, meg fogjuk tenni, de most a város egészének működtetése erre nem ad módot.

A műsorvezető Fábián György végezetül arról faggatta a polgármestert, mi a véleménye a kötelező kamarai tagságról.

– Egymásnak ellentétes érveket hoztak fel a gazdaságnak azok a szereplői, akikkel beszéltem erről – kezdte válaszát Borkai Zsolt. – Én úgy gondolom, a kamara felelőssége, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson tagjainak, melyek nagyobb haszonnal járnak, mint a befizetett tagsági díj összege.

gyorplusz.hu

Fotó: O. Jakócs Péter