Milyen a jó lakótelep?
"Cégünk jól, olcsón és gyorsan dolgozik. Ön ebből kettőt választhat" – szólt a korabeli vicc. A II. világháborút követően a lakótelepek tervezői, kivitelezői megkísérelték a lehetetlent, mindhármat választották. Hogy ez sikerült-e azt döntsék el a győri lakótelepeken élők.
Hartmann Gergely építész az Éltünk utcái, terei helytörténeti sorozatban beszélt Győr 20. századi lakótelepeiről Lehet jót gyorsan és olcsón? címmel október 17-én a győri Kisfaludy Károly Könyvtárban.
Hartmann Gergely bemutatta azt a léptékváltás, amelynek során hatalmas méretű lakóházak épültek, a családi házas beépítések között megjelentek többek mellett a század első felének szükséglakásai, a hatvanas évek kockaházai, és végül a Jurcsik Károly tervezte győri paneles lakóegyüttes is.
A Malom ligeti “lakótelep”
A 19. század végi ipari forradalmat követően, az építészet új kihívások előtt állt, hiszen a munkások életkörülményei rosszak voltak, rengeteg embernek hiányzott a méltó és egészséges otthon. A lakásínség a korábban használt építészeti eszközökkel és beruházói gyakorlattal már nem volt kezelhető: az építészek a kísérletezés útjára léptek.
Győrben az első lakótelep a századfordulón, 1901-1902-ben épült a Győri Munkástelep Rt. beruházásában a Külső Árpád út mellett, ezek még földszintes családi házak voltak, majd az I. világháború alatt épült fel a gyárvárosi lakótelep, melyet az Ágyúgyár építtetett, és ami a mai napig műemlékvédelem alatt áll – mesélte az építész.
A gyárvárosi lakótelep, melyet az Ágyúgyár építtetett dolgozóinak
1945 után a központosított tervezőirodák és kivitelező vállalatok próbálták az igényesség, gazdaságosság és tömegesség hármas szempontjának kompromisszumait keresni.
A II. világháború után az első, több lakóépületet magába foglaló beruházás a Szent István lakótelep volt, majd a Malom ligeti beépítés következett, és a Bartók Béla úti házak, ahol már modern eszközökkel, az élhetőségre, az emberközeliségre törekedtek a tervezők. Azonban ezek az épületek nem tudták leküzdeni a lakáshiányt és drágák is voltak – mondta a szakember.
Típustervek jöttek létre, amelyeket az ország legjobb építészeti terveztek, az adott magyar valósághoz igazítva. Így Győrtől, Dunaújvároson át Debrecenig, egyforma lakóépületek épültek. Az építészek igyekeztek megfelelni az elvárásoknak, így a tipizálás, az iparosítás révén óriási számban épültek a panelos lakótelepek.
Szent István lakótelep, északi oldala
Győrben 1968-tól először Adyvárost húzták fel, majd következett Marcalváros első üteme, amely beruházás országos elismerést hozott. A “halszálkás” jelleggel, a hierarchikus utcarendszerre felépített struktúrának legtisztábban megvalósult magyarországi változata lett a lakótelep – tájékoztatott Hartmann Gergely.
Miután 1990-ben csődbe mentek a házgyárak, lezárult egy korszak, újból elsősorban téglából épültek a lakóházak, lakóparkok.
Páva utcai lakótelep
Az építész felhívta a figyelmet, hogy nem önmagában kell vizsgálni az egyes házakat, hanem madártávlatból, városépítészeti léptékekkel kell megvizsgálni – hogyan alakultak ki az utcák, mekkora terek, parkolók vannak – ezek alapján lehet eldönteni, hogy sikerült, vagy kevésbé sikerült egy lakótelep, lakópark.
Az előadó a Modern Győr honlap szerkesztője, ahonnan számos érdekességet megtudhatunk Győr építészetéről.
Földvári Gabriella
fotó: “Nyolc évtized otthonai”, a Gy-M-S Megyei Építész Kamara 2016-os kiállításából.