Mindennapi hős Teszt: Kia Niro
A Kia az utóbbi időben különösen eltalált külső-belső dizájnnal, kiváló minőséggel és hét év garanciával egyedülálló a piacon. Most pedig betört a hibridek közé a Niroval. Reszkessetek, villanybetyárok!
Mit jelent a Niro? Nem tudom. Mindenesetre se nem nitro, se nem nero, de jól hangzik. A Niro nem csak nevével kíván különcködni. A crossover igazi kategóriák közötti réskitöltő szerepben tetszeleg – minden szinten. Mérete és kisugárzása alapján egy nagyra nőtt kompakt, arányait tekintve a városi terepjárókhoz húz, amíg mellé nem áll egy Sportage (a márkatárs). Akkor kiderül, hogy inkább városi, mint terepes. A formai játszadozás annyira jól sikerült, hogy semmivel össze nem téveszthető látványt nyújt. Az orra akár egy nagy autóé, hátulról urbanizálódott egyterűnek hat, aminek a tetejét kupésan lecsapták; összhatásában pedig egyszerűen dögös.
Elsőkerék-hajtású, de két motor is hajtja a kerekeit. Tehát hajtásá- ban is egyedi, mivel benzin-elektromos hibrid. A fő erőforrás egy 1,6 literes, benzines, négyhengeres remekmű. Különösen hosszú löketű, tudja a takarékos Atkinson-ciklusú működést, hűtött kipufogógáz-viszszavezetéssel és közvetlen befecskendezéssel is felszerelték. Ettől a lehető legtakarékosabb. Társítottak ehhez a motorhoz egy 44 lóerős, 170 Nm nyomatékú (!) villanymotort is, amit egy 1,56 kWh kapacitású lítium-polimer akkumulátor lát el energiával. Az összteljesítmény 141 lóerő lehet, amit egy hatsebességes, duplakuplungos váltó kezel.
Sok-sok technikai információ, ami akár el is riaszthatna minket, de ne féljünk. Amint beülünk, kiderül, hogy mindez a háttérben marad. Hiszen egy kimondottan ízlésesen berendezett belső fogad minket, ahol az automataváltó karja azonnal prémiautós hangulatba hoz minket. Talán a bal lábnál lévő pedálos rögzítőfék megszokást igényel, de minden más előképzettség nélkül kezelhető. Indításnál persze elmarad a motor tényleges felpörgetése, mivel csak a fedélzeti elektronika és a villanymotor kerül készenléti üzemmódba. A váltót D-be húzva indulhatunk is. Ha kellően töltött állapotban van az akku, akkor óvatos gázadással akár 50-60 km/h-ig is gyorsíthatunk hangtalanul és ez akár 3-4 kilométeren át tarthat. Ha pedig kell a több lóerő – tehát nagyobb gázt adunk – akkor észrevétlenül beindul a benzines egység. Három különös előnye van a Kia rendszerének: a váltó valódi fokozatok között kapcsolgat, akár 1300 kg-ot vontathatunk, oldalra tolva a kart pedig könnyedén „sport” módba válthatunk. Ha ezt megtesszük, a két motor egyszerre hajt, és a kormányzás, gázreakció sokkal közvetlenebb lesz. Így válik a Niróból élményautó, lesz a rugalmassága miden igényt kielégítő. És még a környezettudatosságunkat sem kell ezért beáldoznunk, mert így is 6 liter alatt tartható a fogyasztás. Ami egyébként ideális esetben akár 4,4 liter is lehet!
A technikai kavalkád természetesen néhány felületen megmutatja magát. A vezető előtti körműszerek egy része digitális kijelző, és a fordulatszámmérő valójában teljesítménymutató. A középkonzolon a csodaszép fűtésvezérlők, a rádió dedikált gombjai és egy méretes érintőképernyő található. Azon egy tablet kezelhetőségével és funkcionalitásával előhívható a térkép, a rádió vagy éppen az autó energiaáramlását mutató ábra, amin követhetjük, hogy éppen melyik motor hajt, és honnan kapja az energiát. A rendszer zárt – konnektorról nem tölthető –, így minden esetben a benzinmotor segítségével vagy fékezéskor töltjük a csupán 33 kg-os akkupakkot. Egyébként miden földi jóval felszerelhető a Niro, kezdve a teljes vezetéstámogató segédarzenállal, az ülésszellőztetésen át egészen a kormányfűtésig.
Mindez a csúcstechnológia elérhető áron kapható. Hiszen most 7 millió forintért hazavihető egy alap Niro. Ha pedig egy jól felszerelt változatot szeretnénk a garázsunkba állítani, akkor sem kell 8 milliónál sokkal többet fizetnünk. Amennyiben egy benzines autót szeretnének a turbódízelek nyomatékával és fogyasztásával, automata váltóval, akkor nincs min gondolkodniuk!
Szöveg: Nagy Viktor
Fotó: Marcali Gábor