Mit tegyek, ha elgázoltam egy vadat?!
Bárkivel, aki úton van előfordulhat, hogy előugrik a semmiből egy vad és már nem tudja elkerülni a gázolást. A következőkben összeszedjük mi is a teendő, ha megtörtént a baj.
Gyakorlatilag az év bármely részén előfordulhat, de leginkább tavasszal, az ellési időszakban és ősszel – például szarvasbőgés idején – kell számítanunk eltévedt, zavart állatokra a közutakon. A vadveszélyt jelző közlekedési táblákat nem véletlenül helyezték ki bizonyos szakaszokra, ezeken az utakon fokozott óvatossággal, figyelemmel közlekedjünk, főleg, napnyugtakor és este. Bármennyire figyelünk, az állatok legtöbbször váratlanul, egy pillanat alatt és nagy sebességgel érkeznek a járművek elé.
Ezekre az esetekre nem készülhetünk fel előre. Mindenesetre törekedjünk a vadbalesetek elkerülésére, mert károkat okozhatnak mind járművünkben, mind a velünk utazókban. Ha mégis megtörténne a baj, akkor fogadjuk meg és tartsuk be az alábbi tanácsokat!
Volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető KRESZ tábla
– Minden esetben, ha bekövetkezik a baleset, mérjük fel a „terepet”, hogy az ütközés, manőverezés közben történt-e személyi sérülés. Ha igen, akkor értesítsük a mentőket és a rendőrséget.
– Ha csupán az autónk bánta, akkor a helyreállítási költségek a mi pénztárcánkat terhelik. Ha az állat elpusztul, értékét a helyi vadásztársaság felé kell megtéríteni. Ez az összeg akár milliós értékre is rúghat.
Azonban ha van megfelelő kötelező felelősségbiztosításunk, akkor a károkat annak terhére is rendezhetjük. Mivel volt figyelmeztető tábla, ezért a vadásztársaságot nem terheli semmilyen felelősség, tehát a személyi sérülést, illetve az autónkban keletkezett kárt sem kell fedezniük.
Nem véletlenül vannak kihelyezve a táblák, legyünk körültekintőek ezeken a szakaszokon
Mi a teendő, ha nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla
– Ha személyi sérülés történt, akkor az alábbiakat tegyük: mérjük fel a sérülések mértékét, ha kell azonnal nyújtsunk elsősegélyt, majd értesítsük a mentőket és a rendőrséget. Fontos, hogy ne változtassunk meg semmit a baleset helyszínén!
A helyszínelési munkálatok elvégzése után elkészítik a jegyzőkönyvet a balesetről és értesítik a vadászterület illetékes munkatársát. Ez azért szükséges, mert a társaség felelőssége, hogy kihelyezzenek figyelmeztető táblákat oda, ahol gyakrabban előfordulhatnak vadak a közutakon.
A vadásztársaságok minden esetben felelősségbiztosítással rendelkeznek, így az autóban keletkezett, valamint a személyi sérülésből adódó károkat (pl. kórházi kezelés ára, ápolási díj, munkából való kiesés) a vadásztársaság biztosítójának kell fedeznie.
Saját magunk biztonsága érdekében fotózzuk körbe mi is a helyszínt, a megsérült járművet, az elütött állatot, valamint jegyezzük fel a pontos helyszínt! Így biztosíthatjuk azt, hogy minden fontos részlet dokumentálva lesz, és ha szükséges, akkor ezeket is bemutathatjuk a kárrendezésnél. Ezután készítsük el a kárbejelentést! A kárbejelentő lapot töltsük ki, majd várjuk, hogy a vadásztársaság felvegye velünk a kapcsolatot. Ha a társaság nem vállalja a felelősséget, akkor már a bíróságra kell bíznunk az igazság kiderítését és polgári peres úton kell érvényesítenünk kárigényünket.
Gyakoriak a vadelütések a térségben
– A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (KAEG) 30 ezer hektáros vadászterületén ez év március 11-e és május 7-e között kilenc észlelt, jegyzőkönyves közúti vadelütés történt (4 gímszarvas, 3 őz, 2 vaddisznó) – mondta el a Győr+ Médiának Nagy Balázs, a gazdaság vadászati főellenőre. A szakember közölte, éves statisztikát tekintve két havonta kilenc vadgázolás történik.
A legtöbb ilyen típusú baleset a (régi) 1-es főút Gönyű-Ács közötti szakaszán, a 14-es úton Győr-Vámosszabadi között, a 1401-es számú úton “Dunaszeg-Ásványráró” között, a Vitnyéd-Csapod közti 8621-es számú közúton, illetve a Kapuvár-Tőzeggyármajor közti 8529-es számú úton történik.
A legérintettebb járművek a kamionok, teherautók és autóbuszok a KAEG vadászterületein.
Arra a kérdésünkre, hogy mi a teendője az Erdőgazdaságnak, ha vadelütésről kapnak jelentés, a szakember elmondta, hogy felmérjék a gázolással okozott gazdasági kárt, illetve gondoskodjanak a tetem megsemmisítéséről. A vasúti közlekedésből adódó vadelütések minden esetben a saját gazdasági kárként érintik a KAEG-et.
Nagy Balázs felhívta a figyelmet, ha a közlekedés során kicsit figyelmesebbek lennénk: például betartanánk a veszélyesebb erdei útszakaszokon és a vadfajok szaporodási időszakaiban (július vége-augusztus eleje, szeptember) a sebességkorlátozásokat és nem hagynánk figyelmen kívül a vadveszélyt jelző táblákat, lassítanánk, ha az út szélén a fényszóróban visszatükröződő szempárt észlelünk sokkal kevesebb vadelütés szerepelne a statisztikákban.
Rozmán László
Fotó: Pixabay