Van egy alapítvány, mely azért küzd, hogy Kőrösi Csoma Sándor egykori, tibeti tartózkodási helyét, egy ma még romos palotát újjáépítsen, így tartva életben a legendás magyar szellemét.
Március 5-én egy különleges utazásban vehetnek részt azok, akik ellátogatnak a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumba, ahol a Csoma Szobája Alapítvány önkéntesei tartanak előadást és nyitják meg fotóikból készült kiállításukat. De, hogy Tibet, a Himalája és Kőrösi Csoma Sándor milyen módon kapcsolódik egymáshoz, azt most, a közelgő rendezvény egyfajta bevezetője gyanánt, cikkünkből megtudhatják olvasóink. Segítségünkre Garai Zsófia lesz, aki győri önkéntesként csatlakozott az értékőrző- és teremtő kalandorokhoz.
„2012-ben sok-sok véletlennek köszönhettem azt, hogy kapcsolatba kerültem az alapítvánnyal. Nemzetközi jogot tanultam és ott jött az ötlet, hogy önkéntes munkát vállaljak. Egy magyar kezdeményezés, a Csoma Szobája Alapítvány volt az, amelyik akkor több helyen is hirdette magát és sikerült bekerülnöm az akkori csapatba, akikkel végül kijutottam Zanglába, a Himalájára” – kezdte beszélgetésünket Zsófi.
Zanglába, vagyis abba a kis faluba, ahol Kőrösi Csoma Sándor 1823-ban, embert próbáló körülmények között sajátította el a tibeti nyelvet, és ahol összeállított egy 30 ezer szavas angol-tibeti szótárat. Na de milyen is volt pontosan Csoma Szobája?
„Egy háromszor három négyzetméteres szobát kell elképzelni, 4200 méteres magasságban, egy vályogból készült palotaerődben, nos, ott dolgozott Kőrösi Csoma Sándor. Európai viszonylathoz képest mondhatni, hogy embertelen körülmények között. Az alapítvány vezetője, Irimiás Balázs 2007 táján egy kerékpártúrája során véletlenszerűen jutott el Zanglába, ahol a párjával meglátogatták ezt az erődöt. Mivel Balázs építészmérnökként végzett, azonnal felismerte, hogy az építményt a teljes összeomlás fenyegeti. Innen indult lényegében minden, hiszen ekkor alakult meg az önkéntesekből álló csapat, az a csapat, melynek tagjai, amikor csak tudnak, Tibetbe indulnak segíteni!”
Az, hogy Kőrösi Csoma Sándor szorosan kötődött a nyugat-tibeti kis faluhoz már korábban is tudható volt, az életét és munkásságát őrző emlékek világosan dokumentálták a tényeket. Az erőd falain olvasható Kőrösi neve, sőt a „Csoma’s Room” felirat is méltón tükrözi a legendás magyar hajdani ott tartózkodásának lenyomatát. „Feltevéseink szerint az a Baktay Ervin rótta fel az írást, aki az 1920-as években felkereste az építményt és azonosította is azt” – árulta el a Győr Plusznak Garai Zsófia.
„Tibetre jellemzően több falunak királya volt, vagyis kis királyságokba tömörülve éltek az emberek. A zanglai király mai napig ott él, királynak hívatja magát, de el is ismerik, mint a falu elöljáróját. Maga a palota az ő saját tulajdonában van. Mint kiderült, ő már több ígéretet is kapott arra járó kutatóktól, hogy Csoma Szobáját illetve a palotaerődőt felújítják, így természetesen nagyon örült a magyar megkeresésnek is. Biztosított bennünket arról, hogy segíteni fogja a munkánkat és ez a mai napig nagyon jól működik” – tette hozzá az önkéntes, aki a többi segítővel együtt maga vállalja utazásának és kint tartózkodásának költségét, valamint a napi 8, 10 vagy akár 12 órás munkát is, hiszen a palota rekonstruálásán túl, akad tennivaló bőven.
„Több projekten is dolgozunk egyszerre, ugyanis kérésekkel fordultak hozzánk a Zanglában élők. Októbertől-áprilisig nagyon kemény tél jellemzi a vidéket, ami azt jelenti, hogy -35, -40 fok is lehet. Ebben a magasságban azonban már nincsen fa, nincs tüzelőanyag így az iskolát sem tudják fűteni, sem pedig más közösségi helyeket. A gyerekek így nem tudnak tanulni, otthon kell maradniuk. A területen már működnek más alapítványok és általuk épített úgynevezett napiskolák is, melyek mintájára szeretnének egy hasonló intézményt építetni a zanglaiak. Azóta ennek a létesítménynek két terme már el is készült, helyi anyagokból azaz vályogból, gyakorlatilag a nulláról építettük fel” – mesélte Zsófi.
Az önkéntesek szívügyüknek tekintik különleges missziójukat, így az már biztos, hogy hamarosan ismét utaznak Zanglába!
A március 5-i győri rendezvényen számos kérdésre választ kaphatnék még az érdeklődők, az Esterházy-palotába az önkéntesekkel tibetológusok és építészek is érkeznek városunkba, hogy élményeiket a nagyközönséggel is megoszthassák.
Csapucha Adrienn
Fotó: Irimiás Balázs