Naptár: Szűz Mária középkori freskókon
Jobbágyi Zsolt naptársorozatán középkori freskókat mutat be. Az első, 2012-es kalendáriumban általános freskóképeket láthattunk, majd következtek a Szent Lászlót, a Szent Györgyöt ábrázoló kiadványok. A 2016-os naptárt a Szűz Mária-freskókról készített fotók díszítik.
Jobbágyi Zsolt több mint egy évtizede járja és fotózza az Árpád kori, középkori magyar templomokat, kiemelten érdeklik azok, amelyekben eredeti freskók, freskórészletek láthatók.
A szerző azt mondja, azért esett az idei választása Szűz Máriára, mert a magyarság Boldogasszony-tisztelete ősi gyökerű. Népünk hite szerint az ország Szűz Mária különleges oltalma alatt áll, védelmezője és egyben örökös királynője hazánknak. A naptárban több Köpenyes Mária-falkép található, hiszen a késő középkorban elterjedt volt a bűnbánó lelkeket óvó-védő módon köpönyege alá gyűjtő Mária ábrázolása.
A freskók a templomokban a hívők számára védelmező szerepet is betöltöttek. Jobbágyi Zsolt úgy látja, erre a szakrális védelemre ma is szüksége van Magyarországnak, az egész keresztény világnak.
A falinaptár a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország legszebb Mária-falképeiből válogat. A fotók zöme felvidéki templomokban készült, de van székelyföldi, őrségi, budapesti és soproni Szűz Mária-kép is a naptárban.
A borítókép izgalmas körülmények között készült – meséli a fotó születésének történetét az alkotó. A felvidéki Necpál Szent László-templom padlásán található a jó állapotban megmaradt Fájdalmas Szűzanya freskója. Maga a templom sem látogatható, nemhogy a padlástér. Hosszas szervezést követően, a gondnok bebocsátást engedett a templomba, mivel azonban a padlásfeljáróhoz nem volt kulcsa, lefűrészelte a lakatot. A győri fiatalembernek így sikerült lefotóznia a XV. századi freskórészletet.
Jobbágyi Zsolt szerint a freskóknak üzenetük van, általában evangéliumi alakok, történések jelennek meg rajtuk, de többet mondanak el, mint maga az írott szöveg. A töredékes alkotásokat nézve, az ember úgy érzi, a saját elképzelése, tudása, felfedezése szerint kellene újjáteremtenie a freskót, megtalálni a képek üzenetét. Ezt a belső lelki folyamatot tapasztalhatja meg az, aki élőben, vagy akár reprodukcióban megnézi a Szűz Mária-képeket – vallja Jobbágyi Zsolt.
Szerző: Földvári Gabriella