Negyedszázada kutatják szülőföldünk múltját

Stílszerűen történeti konferenciával ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Szülőföldünk Honismereti Egyesület pénteken az Esterházy-palotában.

Néma Sándor, az egyesület elnöke portálunknak elmondta, a jeles alkalomból a szervezet negyedszázados tevékenységére emlékeztek az előadók.

Az egyesület félszáz taggal működik, céljuk a honismereti és a helytörténeti munka segítése, összefogása. A felfedezések publikációja.

Rendszeresen meghirdetik a Szülőföldünk honismereti pályázatot, amelyre az elmúlt negyedszázad alatt több mint másfélezer pályamű érkezett. A felnőtt pályázók közül a legértékesebb, hiánypótló munkákat nyomtatásban is megjelentették. Így saját könyvvel büszkélkedhet többek mellett Hárs József, Karácsony István és Rigóné Júlia.

Az egyesület másik fontos feladatának tekinti a Duna két oldalán élő magyar középiskolák számára a honismereti tábor megszervezését. Néma Sándor büszkén meséli, a táborozó diákok közül sokan a néprajzos, vagy a muzeológus pályát választják.

Az elnök kiemelte, az egyesület nevéhez fűződik többek között a szanyi helytörténeti gyűjtemény, a bősárkányi, a szilsárkányi, és a bágyogszováti tájház anyagának nagyobb részbeni összegyűjtése is.

A jövőről szólva Néma Sándor hangsúlyozta, az elmúlt időszakban olyan jelentős munkák születtek, amelyek a város és a megye helytörténetének bizonyos hiányzó fehér foltjait igyekeznek eltűntetni. Remélhetőleg ezekről a felfedezésekről, nyomtatott formájában olvashatunk jövőre.

Fekete Dávid alpolgármester az egyesületet, a konferenciát köszöntve kiemelte, az olyan civil kezdeményezések, mint amilyen a Szülőföldünk Honismereti Egyesület, tudták és tudják életben tartani a nemzettudatot és erősíteni is azt.

A jubileumi előadások témáját három nagy csoportba osztották: a folyók szerepe megyénk történetében, az egyesület negyedszázados története és a falukutatási eredmények.

Szerző: Földvári Gabriella

Fotó: Marcali Gábor

.