Az óvodakötelezettség kapcsán kevesen élnek a felmentés lehetőségével, a pedagógusok és szülők között egyetértés van a mielőbbi kezdés hasznosságát illetően - írja a Magyar Nemzet.
2024-ben mutatkozhat meg először a hároméves kori óvodába járási kötelezettség sikere. A 2015-ös tanévtől ugyanis már hároméves kortól kötelező óvodába járni, míg korábban elég volt ötévesen beiratkozni.
A korhatár leszállítása azért fontos, hogy mielőbb megkezdődhessen a hátrányos helyzetű gyerekek szociális és kulturális hiányosságainak pótlása, és az iskolakezdésre csökkenhessenek a diákok közötti óriási különbségek. A rászoruló családok számára emellett nagy segítség, hogy a gyermek ingyen étkezhet az óvodában.
Bíró Gyula, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) szóvivője, a Gál Ferenc Főiskola szarvasi gyakorló intézményének vezetője a Magyar Nemzetnek arról számolt be, hogy az óvodakötelezettség korhatárának leszállításával általánosságban egyetért az intézményvezetők, óvodapedagógusok és a szülők nagy többsége, az emelkedő gyermeklétszám pedig az intézkedés eredményességét mutatja. – Vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekek későbbi iskolai előmenetelének kudarcai mérsékelhetőek a minél korábbi óvodáztatással – emelte ki.
Az idei nevelési évben a KSH előzetes adatai szerint 327 ezer óvodást írattak be, ez csaknem négyezerrel több a tavalyinál, 2014-ben pedig még csak 321 ezer óvodás volt a rendszerben.
Az Emmi tájékoztatása szerint 2014 és 2020 között összesen százmilliárd forint jut bölcsődei és óvodai bővítésekre. Emlékeztettek arra, hogy 2014-ben 850,3 milliót, 2015-ben és 2016-ban 2,5-2,5 milliárd forintot, 2017-ben pedig már 3,5 milliárdot költöttek a kapacitások növelésére.
Fotó: Northfoto
MTI