Teljes holdfogyatkozás lesz látható január 21.-re virradóan Európa és Afrika nagy részén, valamint Észak- és Dél-Amerikában. Ez lesz az utolsó alkalom 2022-ig, hogy e különleges égi jelenségnek szemtanúi lehetünk.
Január 21-én teljes holdfogyatkozás lesz látható az égbolton
Európában és Afrikában röviddel napfelkelte előtt alakul ki a teljes holdfogyatkozás, míg Észak- és Dél-Amerikából az éjszaka kezdetén vagy közepén lesz látható. A Hold magyarországi idő szerint hajnali 4 óra 34 perc és reggel 7 óra 51 perc között lesz a Föld árnyékában. A holdfogyatkozás kezdetekor az árnyék bal oldalról kezdi eltakarni a Holdat. A teljes fogyatkozás nagyjából egy órán át fog tartani, de eközben a Hold korongja látható halványan derengő vöröses színben látható lesz, ezért is hívják ezt a jelenséget vörös, vagy vérholdnak. A vörös szín ugyanannak a légkörfizikai jelenségnek köszönhető, ami miatt a naplemente rózsaszín, vörös, vagy éppen narancsos színű.
“A Föld légköre egy kicsit megtöri a napfényt, amely elhajol a Föld oldala mentén, és eléri a Holdat” – magyarázta Walter Freeman, a Syracuse-i Egyetem tudósa a jelenség optikai hátterét. Másrészt, a teljes földárnyékba merült Holdat ugyan nem éri a nap fénye, azonban a Föld által visszavert fény mégis megvilágítja az égitestet, ezért látszik, még ha halványan is.
Újhold után, amikor még igen vékony a Hold növekvő sarlója, a fényes “kifli” mellett a hamuszürke fény miatt az egész halványan derengő holdkorongot kivethetjük.
Január 21. után három évig nem lesz látható teljes holdfogyatkozás
“Ez a kis mennyiségű vörös fény eléggé megvilágítja a Holdat ahhoz, hogy látható legyen. Ahelyett, hogy fényes és fehér lenne, a Hold nagyon halványan és vörösen lesz látható, tízezerszer halványabban, mint általában” – tette hozzá a szakember. Bár teljes holdfogyatkozások általában évente 1-3 alkalommal történnek, a mostani január 21-re virradó égi jelenség után három évig nem lesz látható teljes fogyatkozás. A következő teljes holdfogyatkozásra 2022. május 16-án fog sor kerülni.
A holdfogyatkozás megfigyeléséhez nincs szükség védőszemüvegre
Teljes holdfogyatkozások csak akkor történnek, amikor a Föld pontosan a Nap és a Hold között halad el. A holdfogyatkozás figyelemmel követéséhez nincs szükség speciális szemvédelemre, mivel a Hold nem termel fényt, csak a Nap fényét veri vissza. “A Hold sohasem annyira fényes, hogy kárt okozzon a szemnek, mint a Nap, a napfogyatkozáskor” – mondta Freeman.
A január 21-i teljes holdfogyatkozás annyiból is különleges, hogy éppen szuperhold lesz.
Szuperholdról akkor beszélhetünk, amikor égi kísérőnk ellipszis alakú pályáján haladva teliholdkor perigeumba kerül, azaz ekkor ér a Földhöz legközelebb.
Ilyenkor csaknem 50 ezer kilométerrel kisebb távolság választja el bolygónktól, mint apogeumkor, azaz a Hold pályájának a Földtől legtávolibb csücskén. A közelségnek köszönhetően az égitest az apogeumkor megfigyelhető teliholdhoz képest 14 százalékkal nagyobbnak tűnik és 30 százalékkal fényesebben ragyog az égbolton.
forrás: MTI/AFP
fotók: ABC News Australia, MTI/Komka Péter