Művészettörténeti ismereteinek első jutalma hetedikes korában egy gombás melegszendvics és egy gesztenyepüré volt az Arrabona emeleti büféjében Grászli Bernadettnek. A győri Rómer Flóris Történeti és Művészeti Múzeum igazgatója már gyerekkorában művészettörténeti versenyekre járt. A Zádor Anna-díjas művészettörténész idén, a magyar kultúra napján kapta meg a Győri Közművelődési díjat.
Sopronban nőtt fel, édesanyjával gyakran járta a műemlékekben gazdag utcákat. Hároméves kora óta csak lassan lehetett lépegetni vele, mert minden szoborról tudni akarta, mit ábrázol, kiket testesít meg. Rajzkészsége korán alkalmassá tette az önkifejezésre, de volt egy „hosszúra nyúlt lexikális korszaka”, amikor is a könyveket bújta, megismerte az alkotó technikákat, azok legjelentősebb alkotóit. A soproni gimnáziumban Erzsi néni, a rajztanár a gyakorlatban szemléltette a stílusok jellemző képzőművészeti technikáit, hogyan készül és milyen érzések, gondolatok kifejezésére alkalmas például a kollázs vagy a montázs.
Ilyen előzmények után művészettörténésznek jelentkezett az ELTE-re, ahová évenként csak néhány fiatalt vettek fel erre a szakra. Harmadszorra sikerült bejutnia, addig, a német tanítása mellett képkereteket restaurált. Az egyetemen aztán sikeres éveket élt meg, a diplomájával állami ösztöndíjat is kapott a PhD tudományos fokozat megszerzésére, miközben tanársegédként dolgozott. 2007-ben behívta magához egyik professzora, Kerényi György tanszékvezető, s azt kérdezte tőle: kedves Bernadett, mit szólna Győrhöz?
Ezzel a hivatással akkoriban nem volt könnyű elhelyezkedni. Grászli Bernadett rá is bólintott a lehetőségre, s az egykori polgármester, Kolozsváry Ernő által alapított városi művészeti múzeum művészettörténésze lett.
Amit igazán megszeretett a sokrétű múzeumi munkában, az főleg a kiállításrendezés és a tárlatvezetés. Olyan múzeumot képzelt el – és valósított meg Győrött –, ami nyitott, színes, eleven intézményként működik.
„Nemcsak a múzeumi munkát végezzük, hanem a közművelődésben is egyre nagyobb szerepet kapnak a közgyűjtemények” – hangsúlyozza az igazgatónő.
2013-ban a városi múzeum igazgatójaként átvette az egykori megyei múzeum telephelyének irányítását is.
„2021-ben Győr 750 éves lesz, ebből az alkalomból már tervezzük a megyei múzeum új kiállítását – tájékoztat Grászli Bernadett és hozzáteszi: a megyei múzeum kiemelt műemlék épület, mely a bencések és a város története miatt is fontos. Belső udvarának lefedésével újabb 550 négyzetméteres, trapéz alakú kulturális teret nyerhetünk. Szerencsére Győr önkormányzata nyitott a felújításra.”
Az Esterházy-palotába rendezett nagyszabású kiállítások filozófiájáról is beszélt az igazgatónő: a legfontosabb kiinduló alapot saját klasszikus és gazdag kortárs gyűjteményük jelenti. Ezek megújításával, párbeszédével, közös megjelenésével, más művészeti ágakhoz való kapcsolódásával új impulzusokat generálnak.
A képgrafikák világából is szerveznek kiállítást a Győri Grafikai Műhely alkotásai alapján. A komoly nemzetközi kötődésekkel rendelkező művésztelep pedig már 51 éves. Tagja volt ennek a közösségnek a nemzetközi szinten is magasan jegyzett festő, Nádler István, akinek februárban zárt nagy sikerű kiállítása az Esterházy-palotában. A művésztelep a hetvenes években a magyar fémszobrászat kitüntetett helyszíne volt. „Ezt a funkcióját szeretnénk visszaadni, hiszen ugyan Győr gazdasága átalakult, de a fémmegmunkálás ma is fontos iparága ennek a városnak.”
A múzeum egyik legfontosabb cselekedete a Rómer Ház újraélesztése volt. Sikerült egy jól kihasznált, izgalmas, nagy érdeklődésre számot tartó, főleg, de nem kizárólag ifjúsági közösségi teret teremteni, színjátszókkal, jazz- és más zenei programokkal, kurzusokkal, közös főzéssel, mozival, designprogramokkal és bemutatókkal.
Legújabb kezdeményezésük főszereplője a Győri Filharmonikus Zenekar négy tagjának vonósnégyese. Betanulnak egy darabot, s arra kérik Grászli Bernadettet, hogy az ahhoz valamilyen módon illő, kapcsolódó múzeumi tárgyat mutasson be és beszéljen róla. Első alkalommal Dvorák Amerika vonósnégyesét választotta az együttes. Az igazgatónő pedig Xántus János puskáját mutatta be, majd Mexikóban festett alkotását elemezte.
„Az intézmények társadalmasítását 2013-ban kezdtük el, ennek sikere is hozzájárulhatott a díjhoz, melyet én kaptam, de az összes munkatársam érdeme” – mondja az igazgatónő.
Fotó: Marcali Gábor
Hajba Ferenc