Az elsőfokú határozatot helybenhagyva jogerősen nyolc év börtönnel sújtotta a Győri Ítélőtábla kedden azt a férfit, aki a vád szerint csaknem háromnegyed milliárd forintos kárt okozott azzal, hogy magánkölcsönöket vett fel, ám az összegeket nem a megjelölt célra, azaz műkincsek vásárlására fordította, s a pénzt nem is fizette vissza.
Kovács Tamás bíró az ítélet indokolásakor azt emelte ki: Pápai Tamás megvalósította a nagy kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalást. A bíróság ugyanakkor 86 millióról 20 millió forint körülire mérsékelte a férfira kiszabott vagyonelkobzást.
A tavaly januárban kiszabott elsőfokú ítélet ellen az ügyész hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezett.
A nyomozás során kiderült: a férfi 2004-ben kezdett festményekkel és műtárgyakkal kereskedni. Üzlettársainak, ismerőseinek azt ígérte, hogy az internetes aukciókon vásárolt, majd jelentős haszonnal értékesített Picasso-, Dali-, Rembrandt-, Kandinszkij- és Matisse-festményekért kapott pénzből fizeti ki a hiteleket, amelyekre három-négy hónapnyi időszakra 20-40 százalékos kamatot ígért.
Később annak ellenére folytatta a hitelfelvételt, hogy a következő év tavaszán egy moldovai-svájci műkincskereskedő 500 millió forintnyi pénzért hamis festményeket adott el neki.
A tárgyaláson az ügyész arra hivatkozva kért súlyosabb büntetést, hogy a férfi 1993-tól alapvetően bűnözésből tartotta fenn magát és családját, egyszer csalásért, háromszor más vagyon elleni cselekmény miatt ítélték el.
A vádbeli esetben olyan műtárgyak megszerzését és eladását ígérte hitelezőinek, amelyek megszerzéséhez nem volt létező kapcsolata. Hozzátette: a beszerezni ígért képek egy része közgyűjteményben található, így forgalomképtelen, a többi pedig másolat volt.
Az ügyész megjegyezte: a férfi azt ígérte ügyfeleinek, hogy internetes aukciókon szerzi be az alkotásokat, miközben azok elárverezése soha nem a világhálón történik, a nagy nemzetközi aukciós házak is egymással vetélkednek egy-egy ilyen lehetőségért. Hozzátette: az eljárás annak nyomán indul, hogy a férfi “gyakorlatilag önfeljelentést tett”, de erre nem a lelkiismeret-furdalás, hanem “egyéb ok” vitte.
A védői érvelés ezzel szemben arra irányult, hogy 2005 elejéig, a hamis festmények megvételéig ügyfele valós tevékenységet fejtett ki, amivel megbízóinak komoly vagyongyarapodást hozott, s csak ekkor kezdte betömködni a könyvelési réseket a frissen bevett pénzekből.
Pápai Tamás az utolsó szó jogán azt mondta: megbánta, amit tett, de van olyan “kurrens” szakmája, hogy kiszabadulása után tisztességesen meg tud majd élni. Elismerte, hogy többször állt már bíróság előtt, de az egyes esetek között eltelt években nem folytatott bűnöző életmódot.
A vádlott a saját számításai szerint összesen 550 millió forintot vett át a megbízóitól, s a pénzekből félmilliárdot bukott el a moldovai-svájci kereskedőtől vett hamisítványokon; akinek tudta, annak már megfizette a kárát – tette hozzá Pápai Tamás az utolsó szó jogán.
(MTI)