Nyugalom, ez egy VolvoTeszt: Volvo XC90 D5 AWD
A Volvo Skandinávia büszkesége, a nagy túlélő, a biztonságos autózás úttörője. Az új XC90 nagyméretű városi terepjáró (más néven SUV) 13 éves múlttal, óriási helykínálattal, fényűző berendezéssel, tekintélyes külsővel és teljesítménnyel érkezett meg. Mi az, ami miatt mégis Volvo?
Hihetetlen konkurenicaharc van az összkerekes luxus-terepjárók piacán, amibe ismét teljes vállszélességgel beszállt a Volvo is. Igaz, a klasszikus váll kevésbé markáns az autó lemezein, de minden más tekintetben az XC90 talán sosem volt jobban hű a Volvo márkanévhez. Teljes mértékig saját fejlesztésben, házon belül készült a kocsi, ezért minden porcikájában a biztonságról és a luxusról szól – másképp.
Öt méter hosszú, két méter széles. Az orra kortalanul modern, letisztultan hivalkodó, tehát kellően egyedi, markáns, mégsem direkt módon agresszív vagy sportos. Oldalnézetben összetéveszthetetlenül Volvo, mégpedig XC90 – nagysikerű elődjéhez méltóan. Hátulról, mint egy magasított kombi, innen még látszik a legendás váll. Nem csak a svéd autók iránti érzéseim mondatják velem, ez az autó szép! Visszafogott, minden ízlést megragadni akaró sziluettje és sallangmentes részletei szerethetővé teszik, pedig nagy. Nagyon nagy.
A külső megjelenéstől kapott első sokk hatása alatt beültem a tesztautóba. Pár másodperc alatt a pulzusom visszaállt a megszokott ütemre. Hazaértem. A kényelmes ülésbe huppanva, nem a szokásos gomberdő, ultramodern techno stílusú formák és színek fogadtak, hanem valami kifinomultabb, nyugalmat sugárzó belső építészet részévé váltam. Körülöleltek a lágy ívek, a bőr- és faborítású felületek. A diófa betétek szinte nyersnek tűntek matt lakkozásuk miatt. Az IKEA-világban apró feltűnést kelt a gyémánt mintázatú indítógomb, amit tekerni kell, és az üzemmódot választó hengerek. Ha már megtaláltam, elfordítottam a Start-tekerentyűt. Ekkor a középkonzol alján található egyetlen sor fizikai gomb felett egy 9 colos állított tablet és a kormány mögötti kijelző képe élővé vált. Kinyílt a világ. Mindent a középkonzolról tudunk irányítani, akár egy igazi tabletről. Pár perces ismerkedés után nem ördöngösség beállítani a klímát, az ülésszellőztetést, és megadni az úti célt a navigációba vagy aktiválni a biztonsági elektronika elemeit. Utóbbiból van bőven: kereszteződésben fékező automatika, balesetveszély-csökkentő rendszer, adaptív tempomat, sávtartó és holttérfigyelő, ezek mind elérhetők alapáron vagy csomagban. A körműszereket és a közöttük látható infókat a kormányról irányítva, testre szabhatjuk, így akár a térképet is magunk elé varázsolhatjuk.
Ha beállítottuk a villanymotorokkal mozgatható komfortülést, és a keret nélküli belső tükörbe pillantva, a harmadik üléssor fölött is kilátunk, akkor a japán gyártmányú, nyolcsebességes automata váltót D állásba húzva indulhatunk. Alig hallhatóan felsejlik a négyhengeres D5 dízelmotor moraja, miközben a 470 Nm nyomaték hirtelen meglódítja a 2 tonnás monstrumot, a Haldex-rendszerű négykerék-meghajtásnak hála, csikorgás nélkül. 225 lóereje, tömege ellenére, minden igényt kielégít, 7,8 másodperc alatt gyorsít 100-ra, és annyira jól hangolt a kormányzás, hogy még kanyargós úton is élvezetes a suhanás. A hangszigetelés szinte tökéletes, alig szűrődik be valami a motor- és futóműzajból az utastérbe. Ahol egyébként akár heten is elférnek, ha az alapból 692 literes csomagtérben felnyitjuk a pótüléseket (amik 175 cm-ig biztosan elégséges méretűek, teszteltem). Ami a biztonságot illeti: nagy szilárdságú bóracél a teljes utascella, programozott gyűrődőzónákkal; minden idők legjobb törésteszt eredménye!
Van más motorvariáció is, mégpedig egy 2 literes, duplaturbós, benzines 320 lóerővel és a T8 hibrid verzió ugyanezzel az erőforrással csak ráadásként egy villanymotorral megspékelve. Miután plug-in (otthon tölthető) változat, így a kardánalagútba pakolt akkukkal akár 40 km-t tud tiszta üzemben haladni. A végére maradt az árkérdés. 15,4 millió forint a belépő szint, de bárki kedvére válogathat a számtalan opciós tétel és kiegészítő közül, ezzel befolyásolva a XC90-es végső árát. Kategóriájából ezzel sem lóg ki!
Szöveg és fotó: Nagy Viktor