Pannonhalmán egy evangélikus püspök kapta a Szent Márton-díjat
Márton-napi találkozásaink olyan kiegyensúlyozott légkört teremtettek az elmúlt évtizedben, amely példaértékű lehet feszültségeket, szakadásokat hordozó és azt újra generáló, időnként elmélyítő hazai környezetünkben - így fogalmazott Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát pénteken este a monostor könyvtárában, ahol Ittzés János evangélikus püspöknek adták át a Szent Márton-díjat.
Pannonhalmára mindig, mindenki eljön. Ezt mutatta a péntek este is, megtelt a Viator vendéglő parkolója. Az apátság udvarán pedig miniszteri autót is láttunk, részt vett a Szent Márton napi díjátadáson – többek között – Fellegi Tamás, a korábbi miniszterek közül pedig találkoztunk Bárándy Péterrel, vagy az Állami Számvevőszék volt elnökével, Kovács Árpáddal is.
A Legfelsőbb Bíróság elnökétől Sólyom László előző köztársasági elnökig sokan megjelentek, a művészek közül Sebestyén Mártát láttuk, illetve Rolla Jánost, aki nemcsak vezényelte Vivaldi Négy évszak című művét, de a hegedűszólót is tőle hallhattuk.
Az idei rendezvényt, a Szent Márton napot a bazilika teljes felújítása miatt a könyvtárban tartották. Várszegi Asztrik püspök-főapát köszöntőjében arról beszélt: “Az ünnep, s annak békéje, kilépés önmagunkból, a megszokottból. Az ünneplés megtapasztalása annak, amire vágyunk: béke és öröm, ami megteremthető, bár mindig törékeny, de amelyért mindig érdemes áldozatot hozni.”
Felhívta a figyelmet az ünnep szolidaritására is. Úgy fogalmazott: “Márton püspök krisztusi elkötelezettsége, a szegények, jogfosztottak, peremre szorultak iránti fogékonysága és tettrekészsége példa és kihívás mindannyiunk számára, akik bárhol felelősséget vállaltunk és hordozunk.”
Ezt követően Alberto Bottari de Castello érsek, budapesti apostoli nuncius közvetlen hangon köszöntötte a megjelenteket.
A Pannonhalmi Főapátság a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. tizenegy éve alapította a Szent Márton-díjat. Az alapítók minden évben Szent Márton napján a dátumhoz kötődő ünnepségen adják át annak a személynek, aki a megelőző évben a legtöbbet tette a valamikori Pannónia területén lévő kulturális és turisztikai, valamint térségfejlesztő programok megvalósítása érdekében hozzájárulva ezzel nemzeti örökségünk és kulturális értékeink megismertetéséhez és megőrzéséhez.
A díjat 2001-ben Nemeskürty István, 2002-ben Pungor Ernő, 2003-ban Nagy Gáspár, 2004-ben Kukorelli István, 2005-ben Mádl Ferenc, 2006-ban Szokolay Sándor, 2007-ben Sebestyén Márta, 2008-ban Melocco Miklós és posztumusz Gál Tibor, 2009-ben Tringer László, 2010-ben Sólyom László vehette át.
Az idén az alapítók – egyhangú döntéssel – a Szent Márton díjat Ittzés János evangélikus püspöknek ítélték.
Ittzés János püspök 1944. június 18-án született Csornán evangélikus lelkészi családban, a család ötödik gyermekeként. Érettségit Győrött szerzett 1962-ben. Ezt követően az Evangélikus Teológiai Akadémián végzett tanulmányai befejezése után az egyházvezetéssel való lelkiismereti-személyes ellentéte miatt egy ideig nem avatták lelkésszé, 1970-ig segédmunkásként dolgozott, illetve sorkatonai szolgálatot teljesített.
1970 őszén végül Ottlyk Ernő püspök lelkésszé szentelte. 1970-71. között Kőszeg, 1971-1981. között pedig a takácsi-gecsei gyülekezet segédlelkésze, majd ez utóbbi gyülekezet lelkésze. 1970-ben házasságot kötött Balázsi Anna Réka középiskolai tanárral, két fiúk született. 1981-től a kőszegi gyülekezet lelkésze volt. 2000-ben-ben a közel ötvenéves kényszerszünet után újjáalakult Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület megválasztotta püspökének, és még ezen évben beiktatták hivatalába.
2006. március 1. és 2010. november 26. között a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. 2011-ben eléri az evangélikus egyház püspökökre vonatkozó nyugdíjkorhatárát. Nyugdíjba vonulása alkalmából tartandó ünnepi istentiszteletre 2011. június 18-án került sor a győri Evangélikus Öregtemplomban. Győrött él és a továbbiakban is lelkészi hivatásának és családjának szolgál. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.
Az indoklás hangsúlyozza: Ittzés János evangélikus lelkész, majd püspök emberi és keresztényi tartásában mintaértékű volt mindazok számára, akik bármilyen fórumon találkoztak vele. Lelke rendezettsége, egyénisége kisugárzása, Jézus Krisztushoz, az Úrhoz kötődő hűsége meghatározta egész életét és hivatását. Ez az emberi tartás bizonyos értelemben vízválasztó személyiséggé tette a közelmúlt és jelent átmeneti korszakában, amely egész magyar társadalmunkat, benne felekezeteinket is jellemezte. Méltósággal viselte személyes keresztjét,
Püspökként sokat fáradozott azon, hogy az újonnan felállított Dunántúli Egyházkerületet élettel töltse meg. Ezt saját maga is püspöki szolgálata fő munkaterületének tekintette: „Hálás vagyok az Úristennek, hogy a 2000-ben újjászületett Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület első püspökének szolgálatát bízta rám.”
Ittzés János csodának nevezte, hogy segédmunkásból a püspökségig vitte, s ugyanebbe a körbe sorolta kitüntetését is. A béketeremtő szándék tekintetében párhuzamot vont Szent Márton és Luther Márton között. Nagyhatású beszédét hosszan tapsolták.
Videót itt látnak az eseményről.