Péntek 13.: A szívbetegek szerencsés napja

A péntek 13-a szerencsés dátum a mihályi Kisfaludy Dezsőné és a kisbajcsi Horváth János életében. Ők voltak ugyanis az első páciensei a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház szívkatéteres műtőjében történt rotablációs beavatkozásnak. A koszorúerükben körkörösen kialakult, kő keménységű, a lumemt csaknem teljesen elzáró meszes lerakódást átfúrták, szabad utat nyitottak az áramló vérnek. Mindkét beteg jól van.

„Újabb mérföldkövet hagytunk magunk mögött a szívbetegek korszerű ellátásának útján” – állapítja meg a beavatkozásokat végző dr. Dézsi Csaba András professzor, osztályvezető főorvos.

Kinek tudnak segíteni a rotablációs módszerrel? – kérdezzük tőle.

A rotablációval olyan kritikus mértékű szűkületeket is meg tudunk nyitni, melyeket a szívkoszorúérben körkörösen kialakult kemény mészlerakódások okoznak, s ballonkatéterrel nem tágíthatóak. Ha a szűkület legalább egy hajszálvékony dróttal átjárható, áthúzunk rajta egy vezető drótot, arra felhúzunk egy gyémánt keménységű fúrófejet, s óvatosan átfúrjuk a mésztömböt. Ezt követően már ballonos katéterrel sikerrel tágíthatjuk tovább, majd egy speciális dróthálót, sztentet helyezünk be, hogy megakadályozzuk a visszaszűkülést. Olyan ez, mint amikor a sztráda melletti sziklákat dróthálóval fedik be az omlás elkerülése érdekében.

Az ilyen betegeket eddig hol és hogyan kezelték?

A rotablációs technika megjelenése előtt csak a mellkas megnyitásával járó bypassműtét jelentett megoldást. Tudnunk kell, hogy ma is az ilyen operáció ajánlott, ha a beteg mindhárom jelentős koszorúérágán 75 százalék feletti szűkületet diagnosztizálunk. A bypassműtét során a lábszárból kipreparált vénával, vagy a mellkasból nyert artériával megkerülik a beteg érszakaszt. Ez azonban egy altatással járó, a beteg számára sokkal megterhelőbb beavatkozás. Magas műtéti rizikó esetén tehát, ha a szűkületet ballonkatéterrel, vagy a mésztömb átfúrásával éber állapotban meg tudjuk szüntetni, akkor inkább ehhez a megoldáshoz folyamodunk. A rotablációt mostantól Győrött is el tudjuk végezni.

Az egyik első páciens a 82 esztendős mihályi Kisfaludy Dezsőné volt.

„Idén kezdődtek a panaszaim” – mondja a koránál fiatalabbnak látszó asszony, majd egészen szakszerűen leírja a diagnózisához társuló tüneteit. „Szorított, nyomott a mellkasom, gyaloglás közben meg kellett állnom pihenni, és a kezem is zsibbadt. A kapuvári kardiológus küldött Győrbe, azt mondta, meg kell előzni az infarktust. Dézsi professzor meg is katéterezett, de kiderült, hogy van a koszorúeremben egy koleszterindugó, ami a hagyományos katéterrel nem átjárható. De a professzor megvigasztalt, hogy rövidesen már Győrben is át tudják fúrni a lerakódott mésztömböt, úgyhogy vállalkoztam is a beavatkozásra. Ha 82 éves koromig elkerültem az infarktust, akkor ne éppen most kapjam meg.”

Mit érzett a beavatkozás alatt?

Semmit, egyáltalán nem fájt, olyan hangokat hallottam, mint amikor régebben a fogorvos leköszörülte a fogamat. Viszont jóval hosszabb volt, mint a hagyományos szívkatéterezés.

A panaszai elmúltak?

A kézzsibbadásom azonnal megszűnt. Azt még nem tudom, hogyan bírom a terhelést, hiszen egyelőre csak sétálgatok a folyosón, de eddig nem jött elő a mellkasi nyomás. A derekam az bizony régóta fáj, de annak nincs köze a szívemhez.

Egyedül él Mihályiban?

Özvegy vagyok 22 éve, de a lányom a faluban lakik, naponta jön hozzám. Ennek ellenére megnyugtató, hogy sikerült megelőzni az infarktust, hiszen azért mindig nem lehet valaki velem, hogy mentőt hívjon, ha rosszul leszek.

A kisbajcsi Horváth János egy évvel fiatalabb, decemberben tölti be a 81. életévét. Ő volt a másik beteg, akit a rotablációs eljárással katétereztek. Az ablak mellett van az ágya, a párkányon lottószelvények sorakoznak, azokat tölti ki.

„Skandináv lottón játszom – néz fel –, a szerencseszámom a 13-as, korábban már nyertem is vele. Az igazi nyeremény viszont a mostani péntek 13-a, mert ezen a napon tudták megnyitni a beteg szívkoszorúeret. Mondta is a professzor úr: Horváth úr, sikerült megúsznunk a szívműtétet.”

Horváth János 2017-ben figyelt fel arra, hogy már két-háromszáz méteres gyaloglás közben is elkezd szorítani a mellkasa. Ő az infarktust sem tudta elkerülni.

„Leizzadtam, pillanatok alatt legyengültem – idézi fel a rosszullétet. Dézsi professzor mentett meg, de a katéterezés után rögtön mondta, hogy van egy másik szűkületem is, amit majd később megpróbál kitágítani. Meg is próbálta, de körben meszes volt az ér, a ballonos katéterrel nem tudott átmenni rajta. Már a hagyományos szívműtétet fontolgattuk, amikor lehetőség nyílt arra, hogy Győrben is alkalmazzák ezt a fúró módszert. Sikerült a beavatkozás, utána azonnal jól lettem, minden panaszom rögtön megszűnt, úgy érzem, ismét van erőm.”

„A rotablációt eddig csak olyan kórházakban végezhették, ahol házon belül volt szívműtétes háttér” – tájékoztat prof. dr. Dézsi Csaba András. Ma már, tekintettel a beavatkozás jelentős klinikai előnyeire, s arra, hogy a sürgős szívműtői háttér valós biztonságot nem jelent, jól képzett személyzettel bármelyik szívkatéteres laborban alkalmazható.

Szerző: Hajba Ferenc
Fotó: O. Jakócs Péter