Petőfi klasszikusát gondolta újra a bábszínház

Győr+
2015.04.10. 17:38

Az évad utolsó bemutatójára készül a Vaskakas Bábszínház: a magyar népies irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotását, a János vitézt mutatja be vasárnap a társulat.

„Petőfi Sándor klasszikus műve megmutatja, minden tudásunk és képességünk meghaladható, ha az élet úgy hozza, és amint túllépünk a konvenciókon, a megszokott cselekvéseinken, valami nagyon értékeset találhatunk” – hangsúlyozta a darab rendezője, Somogyi Tamás, aki a kalandos mesét a költő eredeti párbeszédeivel állítja a kicsik és nagyok színe elé. A történetet ráadásul tovább fokozza, hogy helyenként más Petőfi-versekkel is megtűzdelte, megerősítve ezzel egy-egy dramaturgiai ponton. „Ilyen például a pillanat, amikor Jancsi Iluska sírjához lép és nincsen szava. Ekkor szólal meg egy dal, ami a végtelenről és a repülésről szól” – szemléltette az újítást a rendező, aki ötéves kortól ajánlja a darabot.

 

 

A Vaskakas János vitéze zenei szempontból is különleges, hiszen a hazai világzenei színtér egyik legsokoldalúbb szereplője, a Makám zenekar vezetője, Krulik Zoltán komponálta a dallamokat a bábszínház felkérésére. A harmadik darabhoz ír zenét a társulatnak, nagy örömmel, hiszen mint mondja, Győr a szíve csücske. „A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban tanultam, a lányok viszont Győrben voltak akkor is. Azóta is sokat járok a városba, nagyon szeretek a vaskakasos közegben létezni, Kocsis Rozi mindig csodákat produkál” – árulta el a zeneszerző és hozzátette, kedveli azt a fajta speciális látásmódot, ahogy a csapat dolgozik a darabon. A rendező már említett ötlete, a tervező, Szabó Ottó egyedi fantáziája, ahogy újrahasznosított anyagokból álmodott díszletet a színpadra, közel áll hozzá. „Nekem is sokirányú az érdeklődésem, hiszen az úgynevezett világzene című műfajt művelem, többféle kultúrával foglalkozom. Nagy élményeim közé tartoznak többek között az indián, az afrikai és a balkáni gyökerű zenék, persze a kortárs muzsika sok ága is megérintett, a jazz és az autentikus folklór is. Ezek a hatások fellelhetőek a szerzeményeimben, a Makám zenéjében és a színházi darabokban is, a publikum hallani fogja, hogy sokféle világból jön ez a zene, mely tulajdonképpen az énekhangra épül, s csak kevés hangszer erősíti” – mondta el Krulik Zoltán.

 

 

A darab főszereplője, Vitányi-Juhász István elárulta, úgy bontják ki a történetet a színpadon, hogy a nézők tágabb értelemben tudnak asszociálni. „Végigkíséri a karakteremet a magány, Kukorica Jancsi keresi a helyét a világban, de mindig az a célja, hogy Iluskához visszatérjen. Meg kell találnia saját magát, az értékrendjét, hogy miben hisz… Számomra ezt jelenti János vitéz karaktere” – árulta el a színész.

 

A képek a próbán készültek.

Zoljánszky Alexandra

Fotó: Marcali Gábor