Segítség gombnyomásra: tovább bővül a jelzőrendszeres szolgálat

Januártól ugyan megmaradt a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás állami támogatása, de némiképp csökkent a központi finanszírozás. A korábbi, fejenkénti 30 ezer forintos éves normatíva 25 ezerre apadt, így azoknak az önkormányzatoknak, amelyek az idős, beteg emberek számára fenn akarják tartani a szolgáltatást, jobban a zsebükbe kell nyúlniuk.

– Lecsúsztam az ágyról, és nem tudtam felállni. Csengettem, és rögtön érkezett segítség – mondta lapunknak egy 84 éves győri asszony, akinek mindkét térdébe protézist ültettek, ezért nehezen mozog. Gyakran előfordul, hogy az ágyból sem tud felkelni, ilyenkor használja a jelzőkészüléket.

– Ha hívni akarom az ügyeletes nővért, akkor megnyomom a gombot, és ha ott vannak közel, egyből felveszik a telefont. Beleszólnak, és mondom nekik, hogy mi a baj. Nagyon jó dolog, hogy az új berendezéseken keresztül már beszélni is lehet. Nem is tudom, mihez kezdenék, ha nem volna ez a kis készülék.

Győrben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatát az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény látja el azon szerződés értelmében, amely jelenleg is érvényben van a fenntartó önkormányzat, és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal között.

– Vérnyomásmérő, vércukormérő, lázmérő, kötszerek. Minden megvan! – Gyors ellenőrzés, és indul a nővérrel a járőrautó. Győrben és a megyeszékhely szakszolgálatával szerződésben álló 10 kistelepülésen jelenleg 300-nál is több készüléken riaszthatnak a rászorulók a nap 24 órájában. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás azt a célt szolgálja, hogy a többségében egyedül élő, de magukat ellátni tudó idős embereket sikerüljön az otthonukban tartani, és ne legyen szükség az esetükben intézményen belüli ellátásra.

– Nagyon bevált, és egyre elfogadottabbá válik ez a szolgáltatás – fogalmaz Panker Mihály, az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény igazgatója. – Sok idős ember szorul támogatásra, gondoskodásra az otthonában, nekünk pedig szakmailag az egyik legfontosabb célunk az, hogy amíg otthon gondozható, ápolható valaki, addig ezen ne változtassunk. A házi segítségnyújtásnak a készülék nagyon fontos kiegészítő eleme, mivel olyan biztonságos hátteret tudunk vele teremteni, amivel éjjel-nappal élhet, ha úgy érzi, hogy segítségre szorul – mondta az igazgató.

A jelenlegi, közel 400 készülék az EESZI kapacitását nem fedi le teljesen, hiszen félezer jelzőrendszeres berendezéssel is működhet a hálózat a győri közgyűlés döntése és az engedélyek alapján. Ez azt jelenti, hogy azoknak, akik úgy érzik, szükségük lehet a készülékre, van lehetőségük jelentkezni, és igénybe venni. A www.eeszi.hu honlapon részletes tájékoztatót lehet találni a berendezések működéséről, az igénybevétel módjáról.

– Nagyon sokan vannak azok, akik már a határán vannak, hogy idősotthoni elhelyezést igényelnek. A bekerülési idő azonban 1,5-2 év egy ilyen bentlakásos otthonba, és ez nem csak a mi hálózatunkra igaz, hanem a megyében és országosan is. Ezeknek az embereknek ez a szolgáltatás nagyfokú biztonságot jelent, kiegészítője tulajdonképpen annak az otthoni gondoskodásnak, ami alapesetben a házi segítségnyújtást jelenti, de nagyon jól együtt lehet működni a háziorvossal és az ápoló szolgálatokkal is – teszi hozzá Panker Mihály.

– A szolgáltatás önköltsége tavaly közel 24 millió forint volt, melyből az egy készülékre jutó önköltség 71.614 forint – ezt már Simon Róbert Balázs alpolgármester mondta, aki hozzátette, a feladatellátáshoz az önkormányzat közel olyan mértékű dotációt biztosít, mint a finanszírozási szerződés alapján kapott támogatás. A 24 millió forintból közel 14 millió forintot központi támogatásból kaptak meg, ez az összeg 2012-ben mintegy 3 millióval lesz kevesebb.

– Ez tehát felveti azt a kérdést, hogy önkormányzatunk tudja-e pótolni a kieső részt saját erőből? Azt tudom mondani, hogy most is zajlik a költségvetés összeállítása, és ezt a 3 millió forintot ki fogjuk pótolni – árulta el a pénzügyekért felelős alpolgármester.

Korszerűsítésre is pályáznak

A kormány a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében pályázatot hirdetett önkormányzati, állami, egyházi és nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítésére. A fejlesztések közvetetten hozzájárulnak ahhoz, hogy az érintett intézmények célcsoportjához tartozó speciális és hátrányos helyzetű, sérülékeny társadalmi csoportok társadalmi aktivitása, életminősége javuljon, és a helyi közösségben való aktív részvétele növekedjen. A kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A százszázalékos intenzitású pályázaton az EESZI is részt vesz, 180 millió forintot szeretne az intézmény megszerezni a Kálóczy tér 9–11. szám alatt működő, 135 férőhelyes idősotthon korszerűsítésére. Az Idősek Otthona 1980-ban épült, azóta több belső átalakításon ment már keresztül, elsősorban a funkcionális igények változása, valamint az ellátás színvonalának emelése miatt. Az utóbbi években a lakó- és ellátó területekre tudtak nagyobb hangsúlyt fektetni, azonban a konyha felújítása csak az üzemelő rész komfortfokozatának emelésére terjedt ki.

A tervezett beruházás fő célja a konyha fölé történő emeletráépítéssel megszüntetni azt a problémát, hogy az otthonban élő idős emberek az éttermet az épületen kívülről tudják megközelíteni. Az itt élő idősek életminőségének javítását célozza az épület korszerűsítése, a nyílászárók cseréje, az árnyékolás megoldása, a teljes körű akadálymentesítés, valamint az épület hőszigetelése.

Bakács László