Székely kincsestár: Hegyek, völgyek, városok

Sorozatunkban a csodálatos Székelyföld egy-egy gyöngyszemét mutatjuk be olvasóinknak. Tesszük ezt nem titkoltan a kedvcsinálás szándékával, hogy aki teheti, látogasson el erre a gyönyörű, ezer kincset rejtő magyar vidékre. Nem fogja megbánni.

Következő utazásunk kiindulópontja Székelyudvarhely, ahonnan Zetelaka felé vesszük az irányt. A Hargita csodálatos hegyeit, a lenyűgöző méretű fenyőfákat a festőien kanyargó útról csodálhatjuk, és hamarosan elérkezünk a víztározóhoz, amely a Nagy-Küküllő és a Sikaszó patak összefolyása alatt létesült. A több mint fél kilométer hosszú völgyzáró gátról csodálatos a kilátás, míg a 140 hektáron elterülő, 15 millió köbméter vizet tároló tó kitűnő lehetőséget nyújt a horgászásra, csónakázásra, sőt nyáron a fürdőzésre is. Tisztaságáról a benne élő pisztrángok tanúskodnak. A környéken számos túraútvonal található, de ha a leghíresebb kirándulóhelyet szeretnénk felkeresni, akkor menjünk tovább a Madarasi Hargita felé. Az 1801 méteres hegycsúcs Székelyföld legmagasabb pontja, legnépszerűbb kirándulóhelye és legismertebb síközpontja is egyben. A közeli települések az igazi meghitt hangulatú székely falusi turizmust kínálják, tényleg csak néhány név a számtalan kellemes helység közül: Máréfalva, Homoródfürdő, Székelyvarság, Ivó. Utóbbi településen egyébként Erzsébet-tábor is működik, így egyre több magyar fiatal ismerkedhet meg ezzel a csodálatos vidékkel. A közeli Sikaszón Sütő András hétvégi házát is meglelhetjük, amelynek oldalán az emléktábla alatt mindig friss virágot találunk. A helyiek szerint az írót a szomszédos faházból figyelték meg a zsalugáteren található szív alakú kémlelőnyíláson keresztül. A táj vadregényességét jól illusztrálja az anekdota, amely szerint az egyik erdőszéli ház lakói azért késtek egy találkozóról, mert teraszukon egy medve napfürdőzött, és jobbnak látták megvárni, míg a veranda árnyékba kerül, és a mackó is továbbáll.

Ha Csíkszereda felé vesszük az irányt (ezt már korábban megtettük a Csíksomlyóról szóló részben, amelyben kitértünk a környék csodálatos látnivalóira, a Szent Anna tóra, a Nyerges-tetőre és Tusnádfürdő környékére is), akkor a Gyimesek felé is elkanyarodhatunk, ami már a csángók hazája. Itt találjuk meg az egykori történelmi határt. Gyimesbükk környékén ma is láthatók a Monarchia régi határkövei, de Magyarország legkeletibb vasúti őrháza is a településen őrzi történelmünk édes és keserű emlékeit. Csíkszeredából tovább indulva egy újabb lenyűgöző szépségű útszakasz következik Kézdivásárhely felé. Mielőtt a városba érnénk, érdemes megtekinteni Kézdiszentlélek csodálatos középkori templomát. Ezután már a „céhek városaként” aposztrofált település, az egykori Kézdiszék központja következik, a legkeletibb magyar többségű város a Kárpát-medencében. Főtere roppant különleges, hiszen a teret övező házak kapui egytől egyig egy másik utca végei. Összesen 73 ilyen „udvartér” található a főtérhez kapcsolódva. Az egykori városháza épülete a céhközponti múltat múzeumi formában őrzi. A szabadságharc ideje alatt itt öntötte Gábor Áron az ágyúkat, az egyetlen megmaradt ágyú másolata is itt tekinthető meg. Érdemes ellátogatni a közeli Gelencére is, amely Székelyföld egyik legszebb római katolikus templomának otthona. A fakazettás mennyezetű, 14. századi freskókat is rejtő, várfallal körülvett kápolna áttételes győri vonatkozása, hogy a falfestményeken a Szent László-legenda is megelevenedik. Mintegy 40 kilométert kell autóznunk, hogy elérjük Háromszék legjelentősebb városát, Sepsiszentgyörgyöt. A város fontos kulturális központ, itt működik többek között a Háromszék Táncegyüttes, az Erdélyi Művészeti Központ, a Székely Nemzeti Múzeum, a Tamási Áron Színház. A Székely Nemzeti Múzeum épületét Kós Károly tervezte, és stílszerűen a Kós Károly utcában található. Nevezetességei közé tartozik református temploma, a Városháza, amely az egykori Vármegyeháza, a színház épülete, vagy a 48-as oroszlános emlékmű. A város legnépszerűbb sportága a női kosárlabda, a zöld-fehér (!) mezes csapat korábban az Európa-kupában is szerepelt, kétszer is eljutott a nyolcaddöntőig. Érdekesség egyébként, hogy Székelyföld legkedveltebb sportága egy másik csapatsport, méghozzá a jégkorong. Talán nem kell ecsetelni, hogy mennyire különleges hangulata van egy Csíkszereda–Brassó rangadónak, amit ráadásul évről évre a magyar bajnokságban vívnak.

Székelyföldi barangolásunk lassan véget ér, de sorozatunk következő, egyben utolsó epizódjában három igazán különleges helyre látogatunk el. Kovászna és a rejtélyes Kommandó után egy lüktető nagyvárosban, Brassóban zárjuk majd kalandjainkat.

Papp Zsolt

Fotó: O. Jakócs Péter