A könyv "hosszútávfutóként" örök időkig a kultúra egyik favoritja marad – hangsúlyozta dr. Horváth Sándor Domonkos, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója interjúnkban, melyet a közelgő XIV. Győri Könyvszalon kapcsán készítettünk.
Győr az egyetlen vidéki város, ahol ennyi ideje képes volt fennmaradni könyvfesztivál. Mi lehet a siker oka?
Valamennyi vidéki könyvfesztivál egy-két év után, de jellemzően első próbálkozásra megbukott, mivel üzleti alapon, vagy nagyon csekély forrásokból próbálták megvalósítani ezeket. Győrött a városi önkormányzat támogatása biztosítja a működést, egyértelműen a város kulturális elkötelezettsége az, amely a rendezvény folytonosságát és sikerét biztosítja. Annyit még hozzá kell tennem, hogy a Győri Könyvszalon nem kizárólag a nyomtatott könyvekről, hanem ezekre építve, egy szélesebb kulturális programkínálatra épül, élve a Nemzeti Színház, mint ideális és egyedüli lehetséges helyszín által biztosított prezentációs lehetőségekkel.
A rendezvénnyel az irodalmi-kulturális életben Győr „hírnevét” is öregbítik. Milyen helyet foglal el Győr ezen a „térképen”?
A Győri Könyvszalon az országos sajtóban markánsan megjelenik, a szerzők, fellépők és a közönség is készül rá. Ahogy számtalanszor hallom távolabb élőktől: “Győr egy jó hely.” Bizony az, és azt hiszem egyedülálló a hazai városok között abban is, hogy tudatos stratégia mentén, kiszámíthatóan, ám meglepetésekkel kedveskedve egész évben komoly kulturális kínálatot biztosít a nagyközönség számára. Ezt jó ideje megjegyzik és jegyzik is a más városban élő emberek.
Mikor az első könyvszalont rendezték, épp, hogy elkezdett teret nyerni a digitalizáció, ami mára teljesen behálózta mindennapjaikat. Mennyire érzi a különbséget a könyvolvasási szokásokban?
Alapvetően nem a digitalizáció a befolyásoló tényező, bár annak is megvannak a maga hatásai, amelyek egyáltalán nem károsak. Az emberek időbeosztása, életritmusa változott az évek során. A változások a különböző korosztályok tekintetében eltérően jelentkeznek, de a változás nem újkeletű dolog, valójában az okok változnak.
Az irodalom miként változott?
A könyvpiacon kiéleződött a harc, és a megélhetés reményében a kiadók különféle megoldásokkal kísérleteznek, egyre fontosabb a “termék” eladhatósága. Ez sokféle színvonalat a felszínre hoz, de végül is a felhasználó dönt a trendekről, nem egy-egy alkalmi siker.
Milyen jövőt „jósol” a könyveknek?
A könyv egy olyan termék, amely a megélhetési szükségletek között nem a lista első helyén található, az emberek ráérő idejéért fordított harcról már nem is beszélve. Az eladhatóság érdekében a színvonal és a marketingtevékenység emelkedése szükséges. A könyv szerepe állandó, a divathullámok az érdeklődést átmenetileg csökkenthetik, de “hosszútávfutóként” örök időkig a kultúra egyik favoritja marad. Ameddig kultúra létezik.
Iskolásokat is várnak a programokra, hogy látja, ők mennyire nyitottak a könyvekre, az „élő írókra”?
A fiatalokhoz másként kell közelíteni, egyáltalán nem szeretik, ha valamit megpróbálnak rájuk erőltetni. Másként viszonyulnak ahhoz, hogy ha egy verset be kell magolni, megint másként, ha megzenésítve hallgathatják meg. Döntően a család és az iskola, egy-egy kiváló pedagógus határozza meg, hogy megmarad-e az a gyermeki érdeklődés, amely a meseolvasás időszakában még töretlen…
Zoljánszky Alexandra
Fotó: Marcali Gábor