Szépen csillognak a széchenyis érmek
Nagyon szép sikert értek el a Széchenyi István Egyetem kajak-kenusai a Szolnokon rendezett Egyetemi Gyorsasági Kajak-Kenu Világbajnokságon.
Tizennégy egyetem harmincnyolc hallgatója képviselte hazánkat a huszonkét ország fiataljait felvonultató világbajnokságon. Az éremtáblázaton Magyarország lett az első 11 arany, öt ezüst és 4 bronzéremmel, amiből a Széchenyi István egyetem hallgatói szépen kivették a részüket. A verseny után a győri campuson beszélgettünk Sáling Laurával, Sáling Áronnal és Horváth Ákossal. Kovács Petrához hasonlóan mindhárman a Graboplast Győri Vízisport Egyesület versenyzői és a Széchenyi István Egyetem hallhatói. Nagyon szimpatikus, közvetlen, ambiciózus fiatalok. Laura műszaki menedzsernek készül, most lesz másodéves, Áron a gazdaság-informatikus szakot választotta, szintén másodéves lesz. Ákos pedig kereskedelem és marketinget tanul, levelezős, a harmadik tanévét kezdi szeptemberben.
Laura és Áron testvérek, mosonmagyaróváriak. Még a Móra-iskolában az egyik oktató javasolta nekik, hogy próbálják ki a kajak-kenu sportágat. Hét-nyolc évesek voltak akkor. Áron kenuzni, Laura kajakozni kezdett Németh Aladárnál. Laura két évvel ezelőtt váltott át a kenura. Tizennégy évesen igazoltak a Graboplast Győri Vízisport Egyesülethez, és közben a Móra-középiskolába jártak mindketten. Edzőjük Szabados Krisztián, Ákosé és Petráé pedig Kadler Viktor. Ákos a Bercsényibe járt. Petra tatai, de már Győrben él.
„Egy válogatóverseny előzte meg a világbajnokságot. Nagyjából tudtuk, hogy milyenek lesznek az erőviszonyok, és reméltük, hogy együtt is tudunk indulni Ákossal, egy hajóban, tisztán győri színekben. Végül sikerült magunkat kvalifikálni, és nagyon boldogok vagyunk az elért eredménnyel” – mondja Áron. Laura a válogató alapján egy pesti kenus lánnyal, a BME-s Kisbán Zsófiával került egy hajóba. A verseny előtti egy-két hétben közösen tudtak edzeni, gyakorolni, és úgy érzik, sikerült a maximumot kihozniuk magukból.
Sáling Laura Kisbán Zsófiával ezüstérmet szerzett két számban is.
„Szolnokon nagyon sokat versenyeztünk már, és most korábban is sikerült lemennünk. A hazai pálya azt is jelentette egyben, hogy nem volt bennünk a távoli versenyek előtt jelentkező nagy feszültség, izgulás. Ez a felszabadultság, magabiztosság végül érmet jelentett” – mondja Horváth Ákos. „Valóban nagyon jól éreztük magunkat, élveztük a versenyt, és a szervezés is nagyon jó volt. Amikor külföldi versenyre megyünk, általában több a bizonytalansági tényező. A pályára kijutással, az edzések összehangolásával, a hajók megékezésével kapcsolatos kérdőjelek. Itt minden tökéletesen rendben volt. Erős mezőnyben sikerült helytállnunk” – teszi hozzá Sáling Áron. Testvére, Laura szerint nagy pozitívum volt, hogy a családtagjaik is ki tudtak menni a versenyre, szurkolhattak nekik. Mindenképpen plusz motiváció volt mindannyiuknak, hogy ott voltak a szüleik, és velük együtt örülhettek az érmeknek.
A Széchenyi Egyetemet a lehető legjobb választásnak tartják mindhárman. Sok segítséget kapnak a tanáraiktól és a szaktársaiktól egyaránt. Az edzőtáborok után az oktatók például partnerek az elmaradás bepótlásában. „Jó itt tanulni, és mellette megfér a sport is” – mondják, és külön kiemelik mentorukat, Vajnorák Martint, aki mindig mellettük áll, ha elintéznivalók akadnak. Ugyanígy előnyt jelent az is, hogy kiváló partnerség jellemzi az egyetem és a Graboplast Győri Vízisport Egyesület kapcsolatát.
Most a sportot illetően rövid pihenő következik, de szeptember végén már kezdődik is a felkészülés a jövő évi versenyekre. Az U23-as világbajnokságra például, ahonnan hasonlóan szépen érmekkel szeretnének a széchenyis kajak-kenus sportolók hazatérni, mint az egyetemi vb-ről. Büszkék lehetünk rájuk.
Sáling Áron és Horváth Ákos a tisztán Győri, széchenyis hajóban.
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem