Győr+
2017.10.13. 19:30

Szíj Melinda szerelemlázban – interjú

Az egykori megasztáros, azóta szólókarrierjét egyengető győri énekesnőnek nemrég jelent meg legújabb dala, Szerelemláz címmel. Melinda számára a legszebb ajándék, hogy egy klipet kapott Napsugár Anna siket jeltáncművésztől. Interjú az énekesnővel életről, zenéről és szerelemről.

– Vágjunk bele a közepébe! Melyik volt eddig élete legszebb fellépése?
– Hála Istennek, sok emlékezetes fellépést tudhatok magam mögött. Óriási jelentőségű, ha a közönség rezonál arra, amit a színpadon lát; együtt él, beleél és átél velem előadás közben. Sok ilyet kiemelhetnék. Ám feltétlen említést érdemel a Győri Balett társulatával történt közös fellépés 2011-ben, a Rózsaszínház című darabban, ahol a zseniális Edith Piaf alakját idézhettem. Neumark Zoltán zongoraművésszel több nagy sikerű előadóestet tartottunk például szülővárosomban, Győrött, de szívesen emlékszem a TomCatBand zenekarral a múlt havi fellépésünkre is.

– A Megasztár ötödik széria harmadik helyezettje lett. A tehetségkutató alatt melyik dal volt a legfelemelőbb érzés elénekelni?
– A tehetségkutató immár hét esztendő távlatából számomra sok-sok tanulsággal szolgáló tapasztalat. Egyben mérföldkő, mára pedig egy letisztult, a helyére került és helyén kezelt – emlék. Most hirtelenjében nem tudnék egy dalt sem kiemelni, mindegyik, amit ott énekeltem, más miatt volt kedves számomra.

– Mit jelentett benne szerepelnie, s egyáltalán sok felkérést kapott utána?
– Bármilyen egyszerűnek és könnyűnek is tűnik kívülről, egy országos szintű ismertség sem jár feltétlen mindig előnyökkel. Végeredményben Isten segítségével megtaláltam a helyemet, és megtaláltak a lehetőségek is. Örülök, hogy soha nem kényszerültem méltatlan és érdemtelen kompromisszumokra, és sikerült hűnek maradnom értékrendemhez.

– Az első bemutatkozó lemeze, a „Foltos úton” 2011-ben, a Mahasz Top 40 – Album- és válogatáslemez-listát négy héten át folyamatosan vezette. Mit jelentett ez az elismerés, és mi volt a következő dal?
– Nagy pillanat, diadalmas érzés volt ez az életemben. Ajándék elsősorban a családomnak, drága szüleimnek. Egy olyan elismerés, amit úgy éreztem, soha nem vehetnek el tőlem, ami dokumentálva lett. Lényegében a közönség kézzelfogható szeretete öltött testet ebben az aranylemezben. Saját dalokkal aztán csak a későbbiekben, 2013 után jelentkeztem. A többi díjra is így gondolok. A szakmai elismerés mindig igazodási pont. Útjelző, hogy honnét meddig jutottam el, hol vagyok jelenleg, és merre tartok, tartok-e valamerre egyáltalán. Az öröm mellett ilyenkor a felelősség is ott van: a nem nyugodtan hátradőlni, hanem folytatni tovább. Nem megállni, s a fejlődni szükségesség felelőssége.

– Az idei „Tánc világnapján” részt vett egy rekordkísérletben, ahol az egyik dalára táncoltak. Milyen hatást ért ez az esemény?
– Leonard Cohen Hallelujah című dalának előadására kaptam felkérést akkor. Neumark Zoltán zongoraművésszel boldogan vállaltuk. A szépkorú emberekből tánc közben valóságos életöröm áradt. Minket is áthatott előadás közben valamiféle magasztos érzés: az egyszerűen felülmúlni önmagam érzése. Itt azt tanultam, hogy a boldogság és az öröm – akár a mozgás öröme – nem képesség, hanem döntés kérdése. Ezek az idős emberek a hajnali fagy ellenére, időben felkeltek, útra keltek, busszal hosszú órákat utaztak, azaz fáradságot vettek egy pici örömért.

– 2017 nyarán kapott Napsugár Anna jeltáncművésszel egy kliplehetőséget „Szerelemláz” címmel. Mennyivel volt más egy fogyatékkal élő művésszel dolgozni?
– Számomra kivételes öröm e közös munka. Lám, a fogyatékkal élő ember is élhet teljes értékű életet, benne is munkálhat alkotókedv, motiváció, tenni akarás. Én ezt nagyra tartom. Egy fogyatékkal élő ember, aki nem sajnáltatja magát, hanem a látszólag rosszat jóra képes fordítani. Ezzel példát állíthat hasonló sorsú embertársaink elé. Mindenkiben van valami képesség, tehetség, Isten adta ajándék.

– Van még olyan, amit nem ért el a zenei pályafutása alatt?
– Mindig kell, hogy a célok irányban tartsanak minket. Nem vagyunk a helyünkön, míg csak céltalanul „éldegélünk bele a világba”. Sok minden van, amit még nem értem el, de nem bánkódom emiatt. Egyszerűen lehet, hogy bizonyos ideig nem jó célokat fogalmaztam meg magamnak. Nem olyanokat, amelyek összhangban állnának az Isten által rám szabott elhívással. Márpedig – ahogy a Biblia is mondja – „ha az Úr nem építi a házat, akkor hiába fáradnak az építők”. Továbbra is tehát az Úr vezetésére bízom magam. Bizton állíthatom, hogy ez életem legjobb döntése, és még sohasem okozott csalódást. A konkrét célokat illetően, továbbra is szeretnék saját dalokat, és ezentúl is örömmel megyek mindenhová, ahol úgy érzem, adhatok.

– Mi a véleménye a szerelemről?
– A szerelem az egyik legnagyszerűbb és legnemesebb titok az életben. Magától jön. Aki nem érti, annak javaslom Reményik Sándor Kegyelem című költeményét elolvasásra. A szerelem – az igaz, a méltó, az érdemes – az én életembe is „magától jött”. Örökké hálás leszek a Teremtőnek érte.

GYP
Fotó: Kaszás Bence